Hyperloop - álom vagy valóság?

A fémkapszulás utazási technológia kapcsán már jövőre elkészülhet Kaliforniában az első 7 kilométer hosszú tesztpálya.

Dirk Ahlborn, a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) vezérigazgatója elmondta, hogy Quay Valley városában hozzák majd létre a tesztpályát. "Az amerikaiak 10 év alatt eljutottak a Holdra, jelenleg a Marsra terveznek utat, s akkor még mindig vannak olyan emberek, akik kétségbe vonják, hogy ki tudunk-e lőni egy kapszulát egy csőbe?" - tette fel a kérdést a HTT első embere.

A cég jelenleg 200 tudóst, hallgatót és üzletembert foglalkoztat, akik mindannyian a 2013 augusztusában Elon Musk, a SpaceX alapítója által ismertetett elképzelés műszaki és gazdasági megvalósításán dolgoznak. A menedzser egy olyan közlekedési rendszert vizionált, amely fémkapszula segítségével teszi lehetővé az utazást, miközben a kapszula a levegőben lebeg és közel hangsebességgel halad a célállomás felé. A szimulációk alapján működhet a Hyperloop nevű rendszer.




Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az új tesztpálya 2018-tól már utasokat is szállíthat, ugyanakkor biztonsági okokból csökkentett sebességgel. Ahlborn biztos abban, hogy meg tudják oldani a műszaki kihívásokat. A tervezett California High-Speed Rail 68 milliárd dolláros építési költségeihez képest a Hyperloop megépített kilométerenként 10-20 százalékkal olcsóbb lesz. Mindez a több száz kilométeres távolságok esetén alacsonyabb jegyárakat eredményezhet.

A 7 kilométer hosszú tesztpálya megépítéséhez 100 millió dolláros alaptőkére lesz szükség, a tőkét a HTT tőzsdére lépéssel vonná be. Ahlborn szerint nem lesz nehéz befektetőket találniuk, mivel a kezdetektől tudatosan arra építenek, hogy minden érdeklődő érdekeit figyelembe vegyék. A Kickstarter és az Indiegogo példája megmutatta, hogy a közösség ereje, összefogása nagyon is előre tudja mozdítani az innovációkat.

Quay Valley szeretne évente 10 millió látogatót fogadni és ebben nagy szerepe lehet majd a tesztpályának. A 100 százalékig napenergiával üzemeltetett település a 21. század mintavárosává válna. A tesztpálya után a következő lépés egy 200-300 kilométer hosszú szakasz megépítése lehet, amelyen már nem lesz sebességkorlátozás. A rendszert először üres kapszulákkal próbálnák ki, ezután tesztelnék a teherszállító eszközöket és csak ezután jöhetne a személyszállítás.






"Megváltoztathatjuk a világot, azáltal, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a városokat. Elég csak egy olyan településre gondolni, mint Detroit, amely jelenleg padlón van, s az emberek és az üzemek elvándorlása ellen küzd. Ott az egyetlen pozitívumot a rendkívül alacsony ingatlanárak jelentik. Ugyanakkor a cégek számára újra vonzó lehetne akkor, ha a felhasználók még a távolabbi városokból is csupán fél óra alatt munkába mehetnének" - jelentette ki a HTT vezérigazgatója.

Ahlborn leszögezte, hogy akkor is voltak kritikusok, amikor az autók először közlekedtek 20 kilométer/órával, míg a vonatok 100 kilométer/óránál nagyobb sebességgel száguldottak. Sokan voltak, akik nem tudták elképzelni, hogy ez lehetséges lesz és arra hívták fel a figyelmet, hogy mindez árthat az emberi testnek. Azt sejteni lehetett, hogy ez a kérdés a Hyperloop esetében is felmerül majd.

Februárban megjelent a piacon a Hyperloop Technologies nevű startup, amely kifejezetten áruszállításra akarja specializálni magát. A hasonló név ugyan némileg zavarja Ahlbornt, de szerinte a verseny és a további kezdeményezések mindenképpen pozitív hatással lesznek a projektekre. Mindenkinek örülnek, aki hozzájárul a vízió továbbfejlesztéséhez és megvalósításához, s nyitott az együttműködésre.