Az Ipar 4.0 lehet az újabb forradalom

Az első okosgyárak már elkészültek, de az elterjedésükre még várni kell. Egyre több rendszert kapcsolnak össze, ami növekvő esélyeket, de egyben kockázatokat is jelent.

Detlef Zühlke, a Kaiserslauterni Egyetem munkatársa már tíz éve okosgyárak kifejlesztésén dolgozik. A szakember szerint ehhez úgynevezett kiberfizikai rendszerek szükségesek, hogy a gyártási eljárásokat az utolsó részletekig valós időben lehessen vezérelni. "Egy elektronikus eszköz a vezérléssel és a hálózati csatlakozással együtt egy kiberfizikai rendszert alkot. A hálózatba kötöttségnek köszönhetően az egész rendszer sokkal többet ér, mint az egyes részei és teljesen új lehetőségek előtt nyitja meg az utat." - jelentette ki a szakember.

"A koncepció nem olyan régi. Régen a hálókártyák sokkal nagyobbak voltak, de ma már a hálózatok egyre stabilabbak és nagyobb sebességek elérését teszik lehetővé. Vagyis a műszaki feltételek adottak. Amennyiben sikerül mindent megvalósítani, akkor forradalmi változások jöhetnek. Tíz éve volt először okosgyár feliratú standunk egy kiállításon, dolgozunk ennek ipari alkalmazásán. Most már a különböző gyártók moduljai egy szabványnak köszönhetően legókockákként állíthatók össze. Az új technika segítségével néhány nagyobb cég már üzembe helyezett kísérleti megoldásokat, ezeknél azonban csak egy-egy gyártó termékeit alkalmazzák. Néhány dolgot még tisztázni kell, például azt, hogy ki felel a teljes rendszerért. Ez biztosan eltart még 1-2 évig" - tette hozzá.


Személyre szabott gyártás, közel a fogyasztóhoz
Detlef Zühlke közölte, hogy a cégek akkor profitálhatnak az okosgyárakból, ha gyakori a termékváltás. Az egyes dolgokból egyre kevesebbet gyártanak és egyre több változatban jelennek meg. A jövőben a gyártás az ügyfélhez sokkal közelebb valósul majd meg. Egy mobiltelefonnál elfogadható, ha egy hónapon át szállítják hajón Kínából, de a személyre szabott termékek esetében már nem. Például egy ismert sörfőző cég egyedi QR-kódokat nyomtat az üvegekre. Teljesen új játékosok emelkedhetnek fel, például olyan új startupok, melyek megoldják a kisvállalkozások problémáit. Mindez új munkahelyeket is jelent majd.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ha minden rendszert az internetre csatlakoztatunk, akkor nőhet a hackerek által való feltörés veszélye, ez utóbbi reális fenyegetés, itt még keresik a gyártók a megoldásokat. A rendszerek bonyolultsága miatti kezelhetetlenség például modulszerű felépítéssel küszöbölhető ki. Az egyes modulok "fekete dobozként" viselkednek, azokba nem lehet belelátni.

Az Ipar 4.0 szoros kapcsolatban áll a Big Data cégekkel, a kaiserslauterni kutatók partnerei között már most megtalálható az IBM és az SAP, mindkét konszern érdeklődik az adatok iránt. Az adatok kezelése központi téma lesz, mind műszaki, mind jogi szempontból. Kié az adat, a gyártócégé vagy a modult építőé? Mi van, ha egy új játékos, például a Google készít egy operációs rendszert a kisebb berendezésekre? Ezekre a kérdésekre még nincs válasz. Az automatizálás azonban nem jelenti a munkahelyek számának csökkenését. "Nem látom azt a mértékű fejlődést a mesterséges intelligencia területén, amely feleslegessé tenné az embereket. Emberek találnak hibákat a rendszerekben és oldják meg a problémákat. Ezenkívül a döntéseket is nekik kell meghozniuk" - érvelt Detlef Zühlke.