A kiberfizikai rendszereké lehet a jövő

A munkakörnyezetünk átkerülhet az irodából az otthonokba és az autókba, ami megnöveli a hálózatba kötöttség iránti igényt.

Werner Damm, az oldenburgi Carl Ossietzky Egyetem munkatársa elmondta, hogy a közlekedésben és az energiaellátásban egyre nagyobb szintű a hálózatba kötöttség. Ettől a közlekedés biztonságosabb lesz, az ipar és a gyógyítás pedig hatékonyabb. "Egy kiberfizikai rendszerben minden alkotóelem egy olyan technikai rendszernek felel meg, amely képes a környezetéről szenzorok segítségével adatokat gyűjteni. Az egyes részek elemzik a helyzetüket és annak megfelelően cselekednek. A sűrű hálózatba kötöttségnek köszönhetően létrejön a rajintelligencia, amely rövid időn belül hihetetlen mennyiségű tudást tud összegyűjteni."

"Kiberfizikai rendszereket számos ágazatban alkalmaznak, például az iparban, ahol elvárás, hogy a valós idejű adatgyűjtéssel jelentős mértékben növelni lehessen a különböző létesítmények hatékonyságát. Hamarosan a gépkocsikat össze lehet majd kapcsolni, ami csökkenteni fogja a légellenállást és a fogyasztást. A közlekedésben létrejöhet a járművek, a kerékpárosok és a gyalogosok raja. Amennyiben mindenki tudja, hogy mit csinál a másik, akkor kevesebb baleset lesz. Az egészségügyben a szenzorok segíthetnek számos esetben, például a rehabilitációs munkában, míg a terápiákban, a rákos sejtek legyőzésében is hatékonyak lehetnek a vérbe bejuttatott, rajintelligenciával működő mikrorobotok. Az energiaellátásban szintén rá vagyunk utalva az intelligens rendszerekre" - fejtette ki a szakember.


A kutató hozzátette, hogy a kiberfizikai rendszerek azért állnak most áttörés előtt, mert az ipar felismerte munkakörnyezetünk megváltozását. Ugyanakkor a technológia árnyoldalai között van a rendszerek bonyolultsága, a hackertámadások kockázata, és hogy a helyi hatások előreláthatatlan következményekkel járhatnak. Egy bizonyos ponttól az adott rendszer állapotát már nem lehet majd stabilizálni. Biztosan lesznek olyan helyzetek, amikor a rendszerek becsődölnek, hiszen minden lehetséges tényezőre nem lehet felkészülni.

Kérdéses, hogy vakon megbízunk-e a technológiában, azért, hogy drasztikusan lecsökkentsük például a balesetek és a halottak számát, vagy sem. Mindenesetre jelentős fejlődésre, javításokra van szükség. Tisztább architektúrák segítségével a kapcsolatokat annyira minimalizálni lehet, hogy a hálózatok ellenőrizhetők és nagy mértékben biztosíthatók lesznek.

"Mindig kialakulnak majd olyan helyzetek, amikor az egyes járművek biztonsági mechanizmusai már nem lesznek elegendők, az elektronika vészhelyzetben megmakacsolhatja magát, nem fog végrehajtani bizonyos veszélyes parancsokat és egyszerűen leállítja az autót. De ez más rendszereknél, például az energiaellátásban nem járható út. Érdekesek lesznek az adatok tulajdonjogával kapcsolatos kérdések is. Kik felelnek majd az információkért: az autósok, a cégek vagy az állam? Itt a nyitottság lehet a megoldás. Minél nyitottabb lesz egy rendszer, annál jobban optimalizálni lehet a felhasználók számára. Ugyanakkor ez a korszak sok év múlva jön majd csak el. A robotjárművek elterjedésére például még 20 évet biztosan várni kell" - szögezte le az oldenburgi Carl Ossietzky Egyetem munkatársa.