Egyre több problémát okoznak a kvadrokopterek

Fontos létesítmények biztonságát veszélyeztetik ezek a pár tizezer forintos, bárki által megvehető játékszerek. A japán NEC egy drónvédelmi rendszert fejleszt.

A japán konszern a Ceatec elektronikai kiállításon mutatta be az új rendszerét, amelyet négy különböző típusú kamerával és szenzorral szereltek fel. Ezek közül az egyik egy nagyon fényérzékeny kamera, amely rendelkezik zoomolási funkcióval és ezt használják a légtér megfigyelésére. Emellett vannak hőkamerák, amelyek a kvadrokopterek akkumulátorai és a rotorjai által keltett hőt képesek felderíteni. A szenzorok felismerik a vezérlőjeleket és a robotrepülőgépek tipikus működési zajait. Az új megoldás képes 100 méter magasságig automatikusan felderíteni és kamerákkal követni a távirányítású légi járműveket.


Az elsődleges cél az, hogy az engedély nélküli drónrepüléseknél riasztást adjanak ki és ezzel felhívják a biztonsági erők figyelmét a lehetséges veszélyhelyzetre, valamint időt adjanak a védelmi intézkedések bevezetésére. A szakemberek egy kiegészítőn is dolgoznak, amellyel a robotrepülőgépek elfoghatók is lesznek, például azáltal, hogy megzavarják majd a vezérlőjelüket. A nagy fényérzékenységű kamera 1 kilométeres, míg a hőkamera 120 méteres hatótávolságú, az akusztikai szenzorok 100 méteres, a rádiójel-felderítő érzékelők pedig 1 kilométeres távolságig hatékonyak.


Franciaországban a helyi biztonsági szakembereket nagyon aggasztják az atomerőművek és a katonai támaszpontok feletti drónrepülések, ezért felmerült egy olyan elképzelés, hogy robotrepülőgépek és különleges háló segítségével fognák el a távirányítású légi járműveket. Az Egyesült Államokban még nagyobb gondot okoznak a Fehér Ház körül rendszeresen előforduló berepülések, tegnap is történt egy incidens: A 15-ször 15 centiméteres, 40-80 dollárért beszerezhető drónt az elnök biztonságáért felelős Secret Service ügynökei elkobozták a washingtoni illetőségű Howard Solomontól. Solomont, akinek életkorát nem közölték, nem vették őrizetbe, de arra kötelezték, hogy megjelenjen majd a bíróság előtt. 85 dollárra bírságolták meg és büntetőfeljelentést tettek ellene.

A parkrendőrség szerint idén hetedik, 2013 óta pedig 26. alkalommal repült be pilóta nélküli repülő szerkezet a Washington területén található nemzeti parkba. Májusban a Secret Service megállított egy férfit, aki drónt röptetett a Fehér Ház melletti Lafayette téren. Januárban az elnöki rezidencia és hivatal kertjében zuhant le egy kvadkopter. Az amerikai repülésügyi hatóság (FAA) előírásai szerint a washingtoni Reagan Nemzeti Repülőtér 15 mérföldes (mintegy 24 kilométeres) körzetében - amelybe a Fehér Ház is beleesik - tilos drónt röptetni.


Csütörtökön ártatlannak vallotta magát a 61 éves Doug Hughes postai alkalmazott, aki girokopterével április közepén a kongresszus közelében szállt le. Hughes ellen nyilvántartásban nem szereplő repülő eszköz törvénytelen üzemeltetése és az országos légvédelmi tér megsértése címén emeltek vádat. Ha bűnösnek találják, a postást négy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. A postás a kampányfinanszírozás korruptsága ellen próbált meg tiltakozni a nagy feltűnést keltő akcióval. Hughes az egyszemélyes repülő szerkezeten levelet vitt mind az 535 szövetségi törvényhozónak, amelyben politikai reformot követelt és szavazói lázadást hirdetett meg.

Az ügy nagy port vert fel, mert a washingtoni belváros légtere az Egyesült Államok egyik legszigorúbban biztosított repüléstilalmi övezete, amelybe repülőgépek csak külön engedéllyel léphetnek be. A körzet védelmét a 2001. szeptember 11-i, eltérített repülőgépekkel végrehajtott terrortámadásokat követően különösen megerősítették. A girokopter landolása a kongresszus épülete előtt éppen ezért súlyos biztonsági résre világított rá. A Washington védelméért felelős Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) közölte, hogy a légi járművet sem a radarjai, sem más berendezései nem észlelték.