A szerzői jogokról tartottak konferenciát a Pesti Vigadóban

A művészetek és a szerzői jog bonyolult hálóban kapcsolódnak egymáshoz, szinte nincs azonos eset és probléma - mondta Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Pesti Vigadó épületében.

Az alkotás szabadsága és a szerzői jog metszéspontjai című tanácskozáson Fekete György kitért arra, hogy a rendezvény olyan témát érint, amely minden művészeti ág lényegi, gyakorlati kérdése. "Tizenhárom előadás foglalkozik a konferencián azzal, miként lehet erről tágabban beszélni. Az MMA nyolc művészeti területet, hat alkotó- és két előadóművészeti ágat foglal magában, amely mintegy harminc részterületre oszlik. Az a vágyam, hogy minden új érték és törvény, amelyben az igazság gesztusa megnyilvánul, érvényesüljön ebben a hálóban" - fogalmazott Fekete György.

A társrendező Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa elnöke, Karas Monika azt emelte ki, hogy a 21. század különleges kihívás elé állítja az alkotókat és a művek szabad létrehozásához és terjesztéséhez a jogállamiság keretei között a legkiegyensúlyozottabb környezetet megteremteni igyekvő szervezeteket. Hozzátette: az NMHH és a Médiatanács célja a jogszabályok betartatásán túl a magyar médiamecenatúra programmal, hogy a tévénézők, rádióhallgatók, internethasználók olyan tartalmakkal találkozhassanak, amelyek valódi minőséget jelentenek. "A Médiatanács nem ízlésrendőrség, arra törekszik, hogy a magyar médiafogyasztók a jogszabályoknak megfelelő médiatartalmakat élvezhessenek" - jegyezte meg Karas Monika.


Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke arról beszélt, hogy a szerzői jogi tudatosság nemzetgazdasági erővé tud válni, de a változó technikai és gyorsuló ipari evolúciós viszonyok között a klasszikus elveknek nem könnyű érvényt szerezni. Példaként az irodalmi és képzőművészeti világban a karikatúrakészítést, paródiaírást vagy az interneten a mémek megalkotását említette.

Kitért arra, hogy az MMA, az NMHH és az SZTNH megtalálta a szükséges közös metszéspontot együttműködésében. "A jogias működés az az eszközrendszer, amely vitathatatlanná teszi a szellemi jusshoz való jogunkat, sokak számára száraz, néha talán szőrszálhasogató, és feltétlenül rendkívül összetett diszciplina. Ugyanakkor a kultúra gazdagságát, anekdotakincsét, etnológiáját nem nélkülöző tudományág és gyakorlati ismeretanyag, amelyet érdemes ötvözni a művészeteket és a médiát felügyelő szervezet igényeivel" - fogalmazott Bendzsel Miklós.

Az SZTNH vezetője felidézte: a 19. század végéig az alkotók itthon és a nagyvilágban többnyire úgy hozták létre alkotásaikat, hogy azokat a jog nem védte, ezért az alkotók helyzete kiszámíthatatlan volt a mecénások és a kiadók vonatkozásában. Mint elhangzott, Vörösmarty, Arany László, Jókai vagy Eötvös Károly is támogatta a szerzői jog védelmét. "Magyarországon 131 éve létezik önállóan, saját szabályozással a szerzői jog védelme, amely egyrészt az erkölcsi elismerést, másrészt a vagyoni megbecsülést biztosítja" - tette hozzá. Bendzsel Miklós arról is beszélt, hogy a szerzői jogi vonzatú ágazatok tekintetében a világban az Egyesült Államokban a legmagasabb, 11,75 százalékos a GDP-hez való hozzájárulás, és Magyarország ezen a listán az előkelő 5. helyen áll 7,6 százalékos aránnyal.