Véget ért az NSA tömeges adatgyűjtése

Legalábbis a tengerentúlon, ahol bírósági engedély kell majd a saját állampolgárok megfigyeléséhez.

Az NSA globális lehallgatási programja évek óta téma a sajtóban, Edward Snowden pedig időről-időre gondoskodik arról, hogy ez így is maradjon. Most elsősorban neki, valamint a Freedom Act értelmében elfogadott változtatásoknak köszönhető, hogy némileg megnyirbálják a hatóság jogosultságait.

November 29-én ugyanis elérkezett a fontos határidő, amelyet követően az amerikai állampolgárok esetében már nem legális a tömeges, engedély nélküli megfigyelések gyakorlata, ezt követően kizárólag egy speciális bíróság jóváhagyása mellett kérhetik ki a kívánt telefonos adatokat, azokat pedig legfeljebb 6 hónapig tarthatják meg. A szolgáltatók továbbra is kötelesek megtartani ezen adatokat, hiszen adott esetben ők adják azokat tovább az NSA-nak, de ez legalább nem lesz automatikus, így a nemzetbiztonsági szakemberek nem látják majd azonnal a telefonszámokat és a hívások hosszát.

Az NSA a maga részéről annyit kért, hogy egészen február 29-ig megtarthassa az eddig begyűjtött információkat, ezzel garantálva, hogy az átállás nem lesz problémamentes. A hivatalos álláspont szerint mintegy öt évnyi tárház áll rendelkezésükre, ebből tehát bármikor válogathatnak, ami egyben a biztonság fokozását is garantálja. A döntés persze nem érinti a külföldi információszerzést és az internetes adatgyűjtést (lásd PRISM), de azt sem igazán jelenti, hogy mostantól az ügynökséget rövidebb pórázon tartanák. Az amerikai szavazók azonban picit kényelmesebben állhatnak majd hozzá a kérdéshez, ami különösen az elnökválasztási periódus közeledtével fontos szempont.

Egyes republikánus jelöltek, mint például Donald Trump, máris a korábbi hatáskör helyreállítását követelik, szerintük ez elengedhetetlen a biztonság fenntartásához.