Sok fejlesztés kell még az önállóan repülő drónokig

Kutatók azt szeretnék, hogy ugyanolyan biztonsággal repüljenek a drónok a levegőben, mint ahogy az autonóm közlekedő autók tájékozódnak az utakon.

Amíg a pilóta nélküli légi járművek nem képesek arra, hogy önállóan manőverezzenek, addig nehezen fognak elterjedni. A célkitűzés ezért az, hogy a robotrepülőgépek gyorsan kikerüljék az útjukba kerülő akadályokat. Az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) munkatársai azon dolgoznak, hogy a robotrepülőgépek egyre fejlettebbek legyenek és lássák a környezetüket is. "Amíg az emberek irányítanak, nincs probléma, de ezek az eszközök önállóan közlekedve még nincsenek abban a helyzetben, hogy felismerjék a levegőben az akadályokat és ezért nem is tudnak maguktól haladni" - fejtette ki Manfred Gruber, aki az Osztrák Technológiai Intézet Biztonságos és Autonóm Rendszerek Részlegét vezeti.

Gruber és a csapata az embereket és az infrastruktúrákat védő biztonsági technológiákat fejleszt. A munka egyik gyümölcse az a 3D-szenzortechnológia, amelyet a csoport a Bombardier repülőgépgyártó kutatóival közösen alkotott meg. A képfeldolgozó algoritmusokat és a 3D környezeti szenzorokat eddig arra használták, hogy a villamosokat és a nehéz munkagépeket a vezetőket segítő rendszerek által könnyebben lehessen irányítani. Amennyiben ezeket a megoldásokat a légi járműveknél is alkalmaznák, akkor a légtérben is jelentős mértékben lehetne növelni a biztonságot.

Gruber kiemelte, hogy egy drón nem tud egyik pillanatról a másikra megállni, hanem kénytelen kikerülni az útjában lévő akadályokat. Ezért a robotrepülőgépek biztonsági technológiáját úgy kell megalkotni, hogy az az akadályokat sokkal hamarabb felismerje, ezáltal időt és lehetőséget hagyjon az elkerülő manőverre.


Amennyiben a fejlesztéseket siker koronázza, úgy lehetővé válik, hogy a közeljövőben a drónokat a felsővezetékek, a sínek,a felüljárók és a hidak ellenőrzésére és karbantartására, valamint mérési feladatok elvégzésére használják. De emellett katasztrófahelyzetekben is hasznosak lehetnek majd, például az elzárt vagy nehezen megközelíthető területeken lévő emberek felkutatására. Ehhez azonban az kell, hogy a gépek képesek legyenek gyors kitérő manőverek végrehajtására, ez ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a fedélzeti navigációs rendszerek valós időben és önállóan tájékozódnak, nem elegendő csupán az automata GPS-vezérlés.

A megoldás az lehet, hogy a légi járművekben eltárolják a térképeket, majd a repülések alkalmával az egyes drónok az ezeken található adatokat hasonlítják össze a szenzoraik által szállított információkkal. "Amikor valaki idegen egy városban, akkor megnézi a térképet és utána indul el. De ha már másodszor van ott, akkor előhívhatja az emlékeit és a tapasztalatait" - hangsúlyozta Gruber. A szenzorrendszer szintén ezen elv alapján működik, de az embereknél sokkal precízebb és minden egyes képet valós időben hasonlít össze a tárolt térképpel.

A szakember rámutatott, hogy amint ezeknél a technológiáknál kamerák kerülnek szóba, azonnal előjön az adatvédelmi probléma. Ebben az esetben azonban nincs miért aggódni, mert a technika csak összehasonlítja a képeket, de azokat nem tárolja, az adatokat azonnal törli a rendszer. A városokban nagyon jól működik egy ilyen megoldás, mert számos különböző tárgy és akadály van, amiket a rendszer azonosíthat, de a tenger feletti repülések már gondot okozhatnak. Ráadásul vannak olyan kockázatok, amiket ki kell küszöbölni, így a kutatóknak bőven van még tennivalójuk.