Hasznos-e a digitális tanulás?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy hosszú távon kifizetődő vagy éppen káros a különböző készülékek alkalmazása a képzésben.

John Hattie új-zélandi oktatáskutató szerint a hagyományos képzés még mindig a leghatékonyabb. A szakember számos tanulmányt készített a témában és ezek eredményeinek összesítése után jutott erre a megállapításra. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Maurice de Hand: a 22 hollandiai iPad-iskolából álló hálózat megalapítója drasztikusan fogalmazott. Úgy vélte, hogy a klasszikus oktatási intézmények a gyermekeinket a múltra készítik fel és a hagyományos oktatás esetén a diákok már öt perc után készenléti üzemmódba váltanak át.

A Boston melletti Auburn öt kiválasztott elemi iskolájában 2010 óta alkalmaznak iPad készülékeket. Minden gyermek az első osztálytól kezdve a táblagépeken tanul. A Boston College 16 csoport 266 diákjának tanulási eredményeit hasonlította össze egymással. A gyerekek fele használt táblagépet és róluk elmondható volt, hogy sokkal nagyobb mértékben fejlődtek, részben azért, mert szórakoztatóbb volt a számukra a tanulás.


Globális összehasonlításban talán az amszterdami iPad-iskolákban a legfejlettebb a digitális tanulás. Ott már nincsenek hagyományos értelemben vett osztályok, csak nagy felületek, amelyeket szőnyegek borítanak és üvegfalak választanak el egymástól. 70 különböző korú gyerek játszik és tanul az intézményekben táblagépek segítségével. Minden készüléken több mint 50 tankönyv és lexikon van, valamint az adott gyermek személyre szabott óra- és munkarendje, amelyek célzott feladatokat tartalmaznak.

Az iskolákban sok a játék és minden diák maga dönti el, hogy mikor tart szünetet és a szüleik döntenek arról, hogy mikor mennek el vakációra. Egyetlen dolog számít: a fiataloknak minden évben nagyjából hasonló mennyiségű órát kell tanulással tölteniük. A tanárok mindig csak egy nebulóval foglalkoznak, ezért pihentebbek, s jobban tudnak a rájuk bízott csemetére és annak különlegességeire figyelni.

Sir Ken Robinson egyik előadását már több mint 40 milliószor tekintették meg a felhasználók. Ő azt hangsúlyozza, hogy a kreativitást az önkényuralmi államokban veszélyesnek tekintik, de a modern demokráciák és a gazdasági fejlődés szempontjából viszont szükség van rá. Szerinte a mai iskolarendszer még mindig a gyárakban lévő futószalagok mintájára működik, mint ha egy gyerek "gyártási dátuma" határozná meg a tanulási igényeiket.

Amíg Németországban a pedagógusok 9 százaléka tanít notebook és táblagép segítségével, addig Kanadában ez az arány 73 százalék, Ausztráliában 66 százalék, míg Dániában 42 százalék. A 14 éves németeknek csak a 6,5 százaléka használhat a tanóráján tábla PC-t, míg az európai átlag 16 százalék, Moldovában pedig 22 százalék.

A digitális tanulásnak bőven vannak ellenzői is. 2014-ben az Association of Teachers and Lecturers (ATL) nevű brit szövetség tagjai közölték, hogy a táblagépet használó gyerekek sokkal rosszabbul teljesítenek a tanulás során és a tábla PC-kkel kapcsolatos függőség káros a fejlődésük szempontjából. A szigetországi pedagógusok tapasztalatai alapján a diákok kiválóan kezelik a táblákat, de például az építőkockákkal már alig vagy egyáltalán nem boldogulnak. A német Gyermek- és Ifjúsági Orvosok Szövetsége (BVKJ) szerint pedig a túl fiatalon kezdett okostelefon- és tábla PC-használat egyáltalán nem tesz jót a kicsik fejlődésének. A helytelen eszközhasználat miatt a fiatalok túlterheltek lehetnek, fejfájás és pszichikai megbetegedések léphetnek fel náluk.