Dél-Korea - startupokkal a csebolok ellen

A távol-keleti állam gazdaságát a családi cégekből állami támogatással óriásira nőtt un. csebolok határozzák meg. Az ország azonban nem szeretne ennyire függeni ezektől, ezért támogatja a startupokat.

A Samsung az 51 milliós országban 450 000 embert foglalkoztat, ők felelősek az ország GDP-jének majdnem harmadáért. De Dél-Koreában számtalan további világszintű óriás van, a hajó- és autógyártással foglalkozó Hyundai konglomerátum, a világ második legnagyobb memóriagyártója, a Hynix, vagy a szintén rengeteg dologgal foglalkozó LG csoport. Ezek akkora cégek, melyek bukásába beleremegne az egész ország, és ilyen könnyen előfordulhat, gondoljunk csak a ki tudja még hány milliárd dollárba kerülő Note 7 esetre, vagy a világ egyik legnagyobb teherhajózási cége, a Hanjin csődjére. Ha ehhez még hozzávesszük a köztük lévő átláthatatlan összefonódásokat, világos lehet, hogy Dél-Korea nem akar ebbe beleroppanni, és nem akar túlzottan kiszolgáltatott lenni a cseboloknak, ezért támogatni kezdték a startupokat és a jó ötleteken alaupló technológiai vállalkozásokat.

David Sehyeon Baek, a Pangyóban működő Gyeonggi Center for Creative Economy & Innovation vezetője szerint egyetlen piaci szereplő sem túl nagy a bukáshoz; felelevenítette a Nokia példáját, mely gyártó eladása az egész finn gazdaságot nehéz helyzetbe hozta. A Baek által vezetett centrum fél órányi autóútra van Szöultól és egyike az országban lévő 18 innovációs központnak, amelyek segítenek a fejlesztőknek abban, hogy az ötleteiket megvalósítsák.


Dél-Korea legnagyobb cégei óriási kormányzati befolyással bírnak, a családi kapcsolatokon alapuló vezetés melegágya a korrupciónak
A centrum szolgáltatásait az elmúlt években közel 80 induló cég vette igénybe, amelyek többek között a játékfejlesztés, a dolgok internete, a pénzügy és a kommunikációs szolgáltatások területén működtek. Minden fiatal piaci szereplőt hat hónapon át támogatnak az alapítási folyamat, az üzleti modellek kidolgozása és a nemzetközi kapcsolatok kiépítése során. Az éves költségvetés 12 millió eurónak felel meg, az összeg felét magántulajdonban lévő vállalatok adják össze. Szintén létrehoztak egy startup-campust, amely 200 fiatal cég számára biztosít irodahelyiségeket és infrastruktúrát, így például 3D-nyomtatót használhatnak a prototípusok készítésére. Egy korábbi alapítókból és volt menedzserekből álló mentori hálózat is segíti tanácsokkal a fiatal vállalkozásokat, akik azután sem engedik el a kezüket, miután beköltöztek az innovációs központokba és a startup-campusba.

Az egyik ilyen cég az Ulala Lab, ők olyan szenzorokat és adatelemzési szoftvereket kínálnak, amelyek segítségével a kisebb üzemek digitalizálhatják a gyártási folyamataikat. Moonkyung Cho cégvezető elmondása szerint nemrég alapítottak egy kínai leányvállalatot. A kapcsolataikat akkor alapozták meg, amikor egy kínai miniszter ellátogatott az innovációs centrumba. 11 alkalmazottat foglalkoztatnak és nemrég zárták le az első finanszírozási körüket. A céljaik között szerepel a Kínában és Vietnamban működő mezőgazdasági eszközök összekötése.

De itt kezdte tevékenységét Dillon Seo, az Oculus társalapítója a Voler Creative nevű startupjával. Ő úgy vélte, hogy a virtuális valóság tartalmakat az innovatív kisebb cégek, és nem pedig a nagy konszernek hozzák majd létre. Amíg ugyanis a piac nem elég nagy, addig az IT-óriások nem fognak pénzt kiadni ilyen célokra. A létesítmény sikertörténetei közé tartozik az Irience is, amely íriszszkennelő technológiákat kínál és a Ripple Buds, amely a füldugókat a környezeti zajokat kiszűrő mikrofonokkal látja el.


A Voler Creative játékgépe
Jiung Na, a mobiljátékok fejlesztésére specializálódott Madorca nevű vállalkozás alapítója kifejtette, hogy a nagy társaságoknál ugyan többet kereshetnek az embereknek, de ott csupán egy területen gyűjthetnek tapasztalatokat. Ezzel szemben a startupokban dolgozóknak mindennel foglalkozniuk kell: marketinggel, fejlesztéssel és értékesítéssel is. Az érdekes munka miatt nem probléma a számukra a leendő alkalmazottak megtalálása, a legnagyobb motivációs erejük a függetlenség. A hozzájuk csatlakozók gyakorlatilag bármi olyasmivel foglalkozhatnak, amit már régóta meg szerettek volna tenni. A Madorca szintén szeretne nemzetközi szinten is megjelenni, elsősorban Japánban terjeszkedne.

A legtöbb startup globális viszonylatban gondolkodik. A centrum számos ázsiai, európai és egyesült államokbeli innovációs központtal van kapcsolatban, s ezzel megnyitják ezeket a piacokat a dél-koreai fiatal vállalkozások előtt. A helyi kormány a startupok segítése mellett támogatja az IT-technológiákat és nagy fejlődésre számít a dolgok internete, a kiberbiztonság és a Big Data területén. Ezért azonban a kabinet tesz is, 2018-tól bevezetik a programozás kötelező oktatását. 900 dél-koreai általános iskolában már most is van ilyen képzés. Emellett szorosabbra fűznék az ipari konglomerátumok és startupok együttműködését.

Seong-taek Park, a helyi gazdasági minisztérium képviselője szerint elmúltak azok az idők, amikor a nagy óriások elnyomták az innovatív vállalatokat, de ritka az is, hogy a konglomerátumok felvásárolnának ilyen társaságokat. Baek kiemelte, hogy a két tábor tagjai között most is van kooperáció, de alig vannak átvételek.