A titkos­szolgálatok is profitálnak az EU biztonsági kutatásaiból

Az Európai Unió számos biztonsági projektet támogat, amelyek hasznát gyakran a különböző hivatalok fölözik le.

Az EU biztonsági területet érintő kutatásaiból az olyan titkosszolgálatok is profitáltak, mint az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) vagy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND). Mindez annak ellenére valósult meg, hogy a kutatási projektekben kifejlesztett szoftvereket és technológiákat a rendőrségek számára készítették. Mindezt az ARD televízióadó FAKT című műsorának szerkesztői derítették ki.

Az egyik kutatóprogram neve SIIP és a célja olyan szoftverek megalkotása, amelyek képesek felismerni a beszédet a telefonbeszélgetések közben. A programok lehetővé teszik, hogy az egyes személyeket a hangjuk alapján lehessen azonosítani. A projekt egyik résztvevője a Sail Labs. A FAKT adatai alapján a Sail Labs elődjét az 1990-es évek végén két BND-ügynök alapította. Francesco Formentin egykori pénzügyi vezető azt nyilatkozta, hogy a társaság az 1990-es években 3-5 millió márkányi közpénzt kapott. A pénznek köszönhetően és a cégen keresztül a BND olyan fordítószoftverekhez fért hozzá, amelyeket az NDK-ban, illetve a Siemens részlegeinél fejlesztettek ki. A Sail Labs egyik alapítója még európai uniós támogatásokra is rátette a kezét.

2001-ben feldarabolták a vállalatot. A napjainkban bécsi székhellyel működő vállalkozás a műsor szerkesztőinek kérdéseire válaszul közölte, hogy 2001 óta független az eredeti társaságtól és a BND-től, ugyanakkor az EU-val nagyon is kapcsolatban áll. A Sail Labs vezetőinek egyike, Mark P. szakvéleményeket ad az Európai Uniónak a biztonsági támogatások területén. A cég úgy vélte, hogy annak ellenére, hogy profitál az EU támogatásaiból, nem áll fent összeférhetetlenség.

A fejlesztésekkel az amerikai titkosszolgálatok is jól jártak. Az Edward Snowden által 2009-ben nyilvánosságra hozott dokumentumokból ismertté vált, hogy a GCHQ brit hivatal is a Sail Labs által kifejlesztett egyik beszédtechnológiát használta, míg a technológia segítségével megszerzett információkat az NSA szintén megkapta.

Szakértők és politikusok azt követelték, hogy világosan válasszák szét azt, ha egy projektből a rendőrség vagy a titkosszolgálatok profitálnak. Erich Schmidt-Eenboom szakértő azt mondta, hogy a hírszerző szolgálatok az új technológiákat mindig a nemzetközi terrorizmus veszélyével legitimálják. A politikai döntéshozóknak be kellene avatkozniuk és meghatározniuk, hogy egy adott technológiát csak egy bizonyos területen lehet alkalmazni. Az nem egyeztethető össze az EU alapelveivel, hogy a szervezet kutatási programjaiból a nemzeti titkosszolgálatok működését segítik.