Nem lehet csak a térfigyelő kamera felvétele alapján büntetni

A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) jogértelmezése szerint nem lehet csak a közterület-felügyeleti (térfigyelő) kamerák alapján leleplezett közlekedési szabályszegésért büntetni.

Pető György, a FÖRI igazgatója egy háttérbeszélgetésen kiemelte: a fővárosi és kerületi önkormányzati közterület-felügyeleti térfigyelő kamerák alapján kiszabott bírság nem keverendő össze a rendőrség által üzemeltetett VÉDA vagy egyéb, például a gyorshajtás kiszűrésére használt kamerarendszerek felvételeivel, az azok alapján kiszabott bírság jogosságával. Pető György jelezte, a főpolgármester valószínűleg élni fog felterjesztési jogával, hogy a jogszabályokban egyértelművé tegyék a bírságolhatóságot, valamint a szabályszegésre most még kötelezően kirovandó 50 ezer forintos mértékkel kapcsolatban. Előbbi esetben a belügyminiszter, utóbbiban a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezhet jogszabály-módosítást.

Tarlós István a pénteki sajtótájékoztatóján foglalkozott azzal, hogy Budapest egyes helyein, ahol évtizedek óta megszokott forgalmi rend volt, új KRESZ-táblákat helyeztek el, és emiatt, a kamerák felvételei alapján ötvenezer forintos bírságot szabnak ki a szabálytalan autósokra. A főpolgármester ezért arra biztatja azokat, akik így jártak, hogy ne fizessék be a büntetést, mivel a kamerafelvételek alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni. Közölte, kezdeményezi, hogy a helyzeten mihamarabb változtassanak.

A közterület-felügyelő csak helyszíni jelenlét esetében bírságolhat, így vagy rögtön megállítja a szabálytalankodó járművezetőt, vagy olyan esetekben jár el, ahol nincs ott ugyan az autó vezetője, de a felügyelő a helyszínen, fotók alapján állapítja meg a szabályszegést. Jellemzően ezek az esetek azok, ahol tilosban parkolásról, behajtási tilalom megsértéséről vagy a forgalmat egyéb módon akadályozó gépjárműről van szó - mondta Pető. A FÖRI igazgatója kifejtette, a főváros forgalmi rendjének kialakítását a Budapest Közút Zrt. közlekedésmérnökei végzik, és kizárólag forgalomszervezési céllal döntik el, hova milyen KRESZ-tábla kerüljön. Olyan eset tehát nem létezik, amikor azért tesznek ki KRESZ-táblát, hogy utána büntessenek.

A kötelező haladási irány megsértése esetén kizárólag közigazgatási hatósági eljárásban érvényesíthető jogkövetkezmény. A sajtóban felkapott esetek többsége közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértés, amely esetében a bírság adók módjára hajtható be. A szabálysértés és a szabályszegés között is különbséget kell tenni - hívta fel a figyelmet Pető György -, az előbbi esetben szabálysértési birság szabható ki, a szabályszegést viszont a közigazgatási törvény alapján a felügyelő közigazgatási bírságot, a rendőrség pénzbírságot szabhat ki. A FÖRI igazgatója hangsúlyozta, hogy a közterületi kamerarendszer alapvető funkciója a közbiztonság erősítése, de "nem tud nem látni" közlekedési szituációkat.

Hermann Gábor hozzátette: a fővárosi közterület-felügyelők is eljárnak közlekedési szabályszegések esetén, de a FÖRI kizárólag térfigyelő kamerák alapján rögzített szabályszegés esetén nem szab ki közigazgatási bírságot. Pető György kérdésre elmondta, ő is azon az állásponton van, mint a főpolgármester, hogy az autósok ne fizessék be a térfigyelő kamerák alapján kiszabott bírságot. "Az én álláspontom akkor is az lenne, ami a főpolgármesteré, ha nem értenék vele egyet, de most még egyet is értek vele" - fogalmazott.

Mint mondta, ha valakit csak a térfigyelő kamarák alapján büntettek meg közlekedési szabályszegésért és nem fizeti be a bírságot, a közterület-felügyelet közigazgatási hatósági eljárást kezdeményez a rendőrségnél, amely a rá vonatkozó szabályok szerint jár el. "Egyéni megfontolás" kérdése, hogy valaki befizeti-e az ilyen formán kiszabott bírságot, de ha már befizette, elveszíti a jogorvoslat lehetőségét.