A vártnál is idősebb a Jupiter

Egy új tanulmány szerint a gázóriás nagyon korán kezdett el kialakulni.

Legutóbb május végén számoltunk be a Jupiter kapcsán újabb érdekességről, amelyet akkor a közeli megfigyelés szolgáltatott. Most egy újabb tanulmányban foglalkoznak a gázóriással, pontosabban annak kialakulásával, ez pedig szintén okoz némi meglepetést.

A részletes anyagban ugyanis arról írnak, hogy a Jupiter már nagyon korán, a Naprendszer hajnalán, alig 1 millió évvel az első események után elkezdett formát ölteni. Tekintettel arra, hogy 4,5 milliárdos múltról beszélünk, ez valóban nagyon gyors startot jelent, bár azt már korábban is sejtettük, hogy a gázóriás öregebb lehet a többi szomszédunknál, kialakulása pedig nagyjából 10 millió évvel a Naprendszer megszületése után indulhatott el. A most közzétett tanulmányban azonban a becsléseket konkrét adatok váltják fel, a szakemberek ugyanis azt vették szemügyre, hogy a folyamatban komoly szerepet játszó különböző gázok mikor voltak jelen nagy mennyiségben.

A kutatók az aszteroidaövből származó meteoritokból vettek mintákat, ezt követően pedig az ezekben található fémizotópokat vették szemügyre. Egészen pontosan a volfrám és a molibdén volt számukra fontos, ez utóbbi például elárulhatja az adott minta Naprendszeren belüli származási helyét (vagy legalábbis jelzi, hogy mely mintáknak van közük egymáshoz). A meteoritokat az eredmények alapján két csoportra osztották, az első a Jupiteren túlról ered, a második tagjai pedig jóval közelebb lehettek a Naphoz – a volfrám bevonásával azonban a köztük lévő korkülönbséget is meg tudták határozni, ami rámutatott a két csoport közötti átfedésekre. Ez igazolta, hogy nem pusztán eltérő korú, hanem valóban eltérő területekről származó kövekről van szó, a szétválasztás okozója pedig nagy valószínűséggel egy gázóriás, vagyis maga a Jupiter lehetett. Mivel a két csoport egymástól függetlenül formálódott a Naprendszer születési idejét követő 1-4 millió évben, a Jupiter már ekkor jelen lehetett.

Amennyiben valóban a Jupiter volt az elválasztó tényező, a bolygó még idősebb, mint azt eddig gondoltuk, ez pedig a Naprendszer formálódásának és fejlődésének folyamatába is betekintést enged. Ez egyébként megakadályozhatta további lakható bolygók kialakulását is, egyetlen jelöltet (a Földet) hagyva meg a zónában.