Őrizetbe vették a WikiLeaks alapító Julian Assange-t

Őrizetbe vette a Scotland Yard Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt. Egy londoni bíróság már vádat is emelt ellene.

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot. A bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és visszavonta Assange nemzetközi körözését.

A bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ezt a vádat a Westminster kerület magisztrátusi bírósága ma, Assange őrizetbe vétele után megújította. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A BBC híradása szerint Assange ártatlannak vallotta magát a meghallgatásakor.


Sokan elvesztették hitüket benne, mivel az oroszokról valahogy semmit nem sikerült kiszivárogtatnia
A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és csütörtöki őrizetbe vételéig ott élt.

Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy Julian Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.

A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek a végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. A kiszivárogtató portál alapítója az ügyvédje szerint azt tervezi, hogy harcolni fog a kiadatása ellen.


Nagyot változott a hét éves önkéntes börtön alatt és semmit nem ért el vele
Sajid Javid brit belügyminiszter a Twitteren megjelent bejegyezésében megerősítette Assange őrizetbe vételét, és megköszönte az együttműködést az ecuadori kormánynak, a Scotland Yardnak pedig a professzionális eljárást. Javid hangsúlyozta, hogy senki nem állhat a törvények felett. Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Assange mindig is tagadta a bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást. Most azonban új eljárást követel az Assange-t szexuális erőszakkal vádoló svéd nők egyike.

Elisabeth Massi Fritz ügyvédnő - névtelenségbe burkolózó ügyfele nevében - kijelentette: azon fog fáradozni, hogy az ügyészség ismét felvegye az Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt évekkel ezelőtt beszüntetett nyomozást. A dpa német hírügynökségnek e-mailben eljutatott közleményében a jogász azt írta, céljuk, hogy Assange-t kiadják Svédországnak, ahol lefolytathatják a büntetőeljárást. Ingrid Isgren svéd főügyész szerint az Assange-ügyben bekövetkezett meglepő fordulat új helyzetet teremtett, és a rendelkezésre álló információk alapján a vádhatóság még nem kommentálhatja a történteket. Közölte: alapvetően azonban az előzetes vizsgálatokat újra lehet indítani a feltételezett bűncselekmény elévüléséig. Adott esetben az elévülési határidő 2020 augusztus közepe.

A svéd ügyészség közölte: beadvány érkezett hozzájuk a nyomozás újraindítását illetően, ami Eva-Marie Persson főügyész-helyettes illetékessége. "Most megvizsgáljuk az ügyet, annak meghatározására, hogy a továbbiakban hogyan járjunk el. Nem tudunk határidőt mondani, hogy mikor döntünk" - mondta Persson. Assange-t azzal vádolták, hogy 2010-ben megerőszakolt, illetve szexuálisan zaklatott két nőt Svédországban. A skandináv állam vádhatósága 2017 májusában szüntette be a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén. Fritz szerint Assange csütörtöki őrizetbe vétele megdöbbentette ügyfelét, mert "2012 óta erre vártunk és ebben reménykedtünk". Hangsúlyozta: "A szexuális erőszak egyetlen áldozatának sem kellene kilenc évet várnia arra, hogy igazságot szolgáltassanak neki."