Három ország fejleszti az új európai vadászgépet

Ehhez pedig drónok és egyéb eszközök társulnak majd a 2020-as évek közepéig.

Az év elején már beszámoltunk arról, hogy a Brexit miatt végül mégis bukhat az új közös európai vadászgép kifejlesztésére irányuló program, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a britek már tavaly jelezték a saját alternatíva kidolgozására irányuló törekvésüket. Most a spanyolok csatlakoztak a német-francia pároshoz, így folytatódhat a munka.

A Reuters jelentése szerint a szokásos párizsi légibemutató alatt írták alá a megállapodást, mégpedig a három közreműködő állam védelmi miniszterének részvételével. Ezzel különböző spanyol cégek csatlakoznak majd az összefogásban jelenleg résztvevő vállalatokhoz, amelyek között a francia Dassault, valamint a német MTU Aero Engines is megtalálható – ez utóbbi a szintén francia Safran szakembereivel közösen a hajtóművön dolgozik majd, míg a Dassault és az Airbus eközben együtt juttatta el javaslatát a 2026-ig elérendő célkitűzésekre vonatkozóan, a listán megemlítve az új vadászt, az ehhez kapcsolódó drónokat, valamint az úgynevezett „légi harci felhő” kialakítását, amely egyben Európa versenyben maradását is biztosítaná a globális fegyverkezési hajszában.

Ahogy azt jeleztük, a britek eközben saját útjukat járják (ami a múlt ismeretében nem túl meglepő), ők Tempest néven fejlesztik saját vadászgépüket, többek között a BAE Systems, az olasz Leonardo, a Rolls-Royce, valamint az MBDA részvételével. A fenti hármas azonban maradna a közös projektnél, ami szerintük tovább erősíti majd az európai védelmi ágazatot és komoly lehetőségeket kínál majd az ehhez csatlakozó cégeknek (az anyagi megfontolások mindig is kiemelt szempontként jönnek itt számításba), bár a franciák korábban gondolkodtak a britekkel folytatott együttműködésen is. Ettől végül elálltak, így maradt a német kooperáció, amely azonban meglehetősen törékenynek látszik, hiszen a nemzeti érdekek végül itt is felülírhatják az együttműködéssel kapcsolatos várakozásokat, nem beszélve az EU meglévő gyengeségéről és megosztottságáról, amely egyhamar szintén nem tűnik majd el.

A német és francia kormány jelen pillanatban 4 milliárd eurót fordítana a projektre, ez 2025-ig fedezné a kiadásokat, hogy azután, egy évvel később, be is mutassák a végeredményt, az első prototípus formájában.