Képesnek kell lenniük a közösségi platformoknak az üzenetek elolvasására?

A Meta nagy vitában van a brit kormánnyal, mert a cég szuperbiztonságos üzenetküldést akar beépíteni az összes alkalmazásába.

Mark Zuckerberg, a Meta vezetője összeütközésbe került a brit kormánnyal, mert egy nemsokára elfogadandó törvény gyakorlatilag betiltaná az üzenetek titkosítását. Ezzel a britek nincsenek egyedül, más kormányok szintén árgus szemekkel figyelik mi lesz a végkifejlet. Technológia oldalról nézve a vita nagyon bonyolultan hangzik, olyan szakszavakkal, mint a "végponttól-végpontig titkosítás", "hátsó ajtók" és "kliensoldali szkennelés". De valójában egy nagyon egyszerű kérdésről van szó: az IT-cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy elolvassák az emberek üzeneteit? Ez a lényege a Szilícium-völgy és a világ legalább egy tucat országának kormánya között évek óta húzódó vitának.

A WhatsApp, az iMessage, az Android Messages és a Signal mind a végponttól végpontig tartó titkosításnak nevezett biztonságos rendszert használja. Ez azt jelenti, hogy csak a feladó és a címzett tudja elolvasni az üzeneteket, látni az elküldött videóanyagokat vagy hallani a másik hangját. Még az alkalmazások készítői sem férhetnek hozzá a tartalomhoz. Az elmúlt 10 évben a végponttól végpontig titkosított alkalmazások egyre népszerűbbé váltak, naponta több milliárd ember használja őket, azonban a legtöbb kormány és biztonsági ügynökség nehezen törődik bele a technológia térnyerésébe.

Néhány éve Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Messenger alkalmazás, majd az Instagram is áttér a végponttól-végpontig titkosításra, mint szabványra. "Lehetővé tesszük, hogy világszerte több mint kétmilliárd ember a legszemélyesebb beszélgetéseiket privát módon folytathassák egymással" - mondta. A Messenger alkalmazás a Facebookhoz kapcsolódik, és becslések szerint 900 millió felhasználója van. Azóta a mérnökök serege csendben halad előre a megvalósítás útján. A vállalat nem hajlandó újságíróknak nyilatkozni arról, hogyan halad a mamutfeladat, vagy hogy mikor lesz a nagy átállás. "2023 végére" - ez minden, amit nyilvánosan közölnek.


A WhatsApp hatalmas 3D reklámmal hívta fel a figyelmet a titkosításra London központjában
Közben egyes kormányok egyre hangosabban követelik az átállás leállítását vagy biztosítékok beépítését. Az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, az Egyesült Államok, India, Törökország, Japán és Brazília hatóságai - valamint olyan bűnüldöző szervek, mint az Interpol - bírálták a technológiát. De a demokratikus világban egyetlen kormány sem kockáztatta meg, hogy olyan törvényt fogadjon el, amely beavatkozna ezekbe a népszerű alkalmazásokba - egészen mostanáig. Az Egyesült Királyság széles körű online biztonsági törvényjavaslatának egyik központi eleme, hogy a technológiai cégek valamiféle technikai hátsó ajtót építsenek be, hogy az üzeneteket illegális anyagok után át lehessen vizsgálni. A törvényt valószínűleg a közeljövőben fogadják el.

A kormány szerint a rendőrök, ha többé nem kérdezhetik meg a Metától az emberek üzeneteinek tartalmát, a bűnözők és terroristák elítéléséhez rendszeresen használt kulcsfontosságú bizonyítékforrástól esnek el. Külön aggodalomra ad okot a gyerekek online zaklatásának titokban maradása. A végponttól végpontig terjedő titkosítás "hatalmas áldás lesz bárki számára, aki ártani akar egy gyermeknek" - írta a brit belügyminiszter, Suella Braverman Zuckerbergnek.

Hozzá csatlakozott egy gyerekvédelmi szervezet, az NSPCC (National Society for the Prevention of Cruelty to Children, Gyermekekkel szembeni Kegyetlenség Megelőzésének Nemzeti Társasága), amely nyilvánosságra hozta az általa megrendelt YouGov-felmérést, amely szerint a brit lakosság azt szeretné, ha a rendőrök a gyermekek védelme érdekében hozzáférhetnének az emberek üzeneteihez. Az Egyesült Királyság-szerte megkérdezett 1723 felnőtt 73%-a szerint a technológiai cégeknek törvényben kellene előírni, hogy a magánüzeneteket a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések szempontjából át kell vizsgálniuk, és végponttól végpontig titkosított környezetben kell megszakítaniuk.


Az NSPCC szerint a legtöbb cég már most átvizsgálja szolgáltatásait a gyermekek szexuális zaklatását kutatva, ami számos sikeres ítéletet eredményezett. "Azok a vállalatok, amelyek a gyermekek biztonsághoz való alapvető jogát a felnőttek magánélethez való jogával akarják szembeállítani nincsenek összhangban a nyilvánossággal és végső soron a felhasználói bázisukkal" - mondta Richard Collard, a jótékonysági szervezet munkatársa. A felmérésre reagálva a Meta szóvivője elmondta, hogy a vállalat "olyan biztonsági intézkedéseket dolgozott ki, amelyek megelőzik, felderítik és lehetővé teszik számunkra, hogy fellépjünk az ilyen szörnyű visszaélések ellen" - például az idegenekkel való kapcsolatfelvételre vonatkozó korhatárkorlátozást.

A vita mindkét oldalán tapasztalható szenvedélyeket hangsúlyozandó tegnap 68 neves biztonsági és adatvédelmi kutató egy nyílt levelet tett közzé, amelyben azt írják, hogy az online biztonságról szóló törvényjavaslat gyakorlatilag megbontaná a végponttól végpontig terjedő titkosítást. A törvényjavaslat a technológiai cégekre hárítja a feladatot, hogy megtalálják a módját a gyermekbiztonsági intézkedések bevezetésének, miközben a felhasználók magánéletének védelme megmarad, de a szakértők szerint ez lehetetlen. "Aggodalmunk az, hogy a megfigyelési technológiákat az online biztonság nyújtásának szellemében alkalmazzák" - áll a levélben. "Ez a cselekedet aláássa a magánélet védelmére vonatkozó garanciákat, sőt, az online biztonságot is". A szakértők szerint ez precedenst teremt az elnyomó rezsimek számára is világszerte, hogy megfigyeljék és ellenőrizzék, mit osztanak meg az emberek.

A WhatsApp és a Signal eközben azt mondta, hogy inkább kivonják szolgáltatásaikat az Egyesült Királyságból, minthogy a végponttól végpontig tartó titkosítási biztonságot rontsák. És hogy a technológia kritikusainak még rosszabb legyen a helyzet, Elon Musk is bejelentette, hogy ő is végponttól végpontig tartó titkosítással egészíti ki a Twitter üzeneteket. A technológiára való átállás összetett és költséges, amint azt a Meta is bizonyítja, de végső soron megéri a techfőnökök szerint. Az évek óta tartó adatbotrányok után a nagyvállalatok úgy látják, hogy ez a kulcs a szolgáltatásaikba vetett bizalom helyreállításához. És egy szerencsés egybeesés, hogy a végponttól végpontig terjedő titkosítás leveszi a techcégek válláról a moderálás bonyolult feladatát, hiszen ha nem látják, hogy a felhasználók mit osztanak meg, akkor nem is tudják ellenőrizni azt.