40 milliárd dollárral támogatja meg a kínai állam a chipgyártást

Kína egy új, államilag támogatott befektetési alapot indít, amely mintegy 40 milliárd dollárt kíván bevonni a félvezető-ágazat számára. Az ázsiai ország fokozza erőfeszítéseit, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és más riválisokhoz.

Valószínűleg ez lesz a legnagyobb a Kínai Integrált Áramkör Ipari Befektetési Alap, más néven a Nagy Alap által indított három alap közül. A 300 milliárd jüanos, azaz 41 milliárd dolláros célkitűzés túlszárnyalja a 2014-es és 2019-es hasonló alapokat, amelyek a kormányzati jelentések szerint 138,7 milliárd jüant, illetve 200 milliárd jüant gyűjtöttek össze. A beruházások egyik fő területe a chipgyártáshoz szükséges berendezések lesznek. Az új alapot a kínai hatóságok az elmúlt hónapokban hagyták jóvá, a kínai pénzügyminisztérium 60 milliárd jüan tesz bele. A többi hozzájáruló nem ismert. Az adománygyűjtési folyamat valószínűleg hónapokig fog tartani. A Nagy Alap előző két alapjának támogatói között szintén a pénzügyminisztérium és olyan tehetős állami vállalatok szerepelnek, mint a China Development Bank Capital, a China National Tobacco Corporation és a China Telecom.

Hszi Csin-ping elnök régóta hangsúlyozza, hogy Kínának önellátásra van szüksége a félvezetők terén. Ez a szükséglet még sürgetőbbé vált, miután Washington az elmúlt néhány évben egy sor exportellenőrzési intézkedést vezetett be, arra hivatkozva, hogy Peking a fejlett chipeket katonai képességeinek növelésére használhatja. Októberben az Egyesült Államok átfogó szankciócsomagot vezetett be, amely korlátozza Kína hozzáférését a fejlett chipgyártó berendezésekhez, és az Egyesült Államok szövetségesei, Japán és Hollandia is hasonló lépéseket tettek. Az évek során a Nagy Alap nyújtott finanszírozást Kína két legnagyobb chipgyártójának, a Semiconductor Manufacturing International Corporationnek és a Hua Hong Semiconductornak, valamint a flashmemóriákat gyártó Yangtze Memory Technologiesnak és számos kisebb vállalatnak és alapnak. E befektetések ellenére a kínai chipipar nehezen tudott vezető szerepet játszani a globális ellátási láncban, különösen a fejlett chipek esetében. A Big Fund legalább két intézményt hoz létre az új alap tőkéjének befektetésére.

A TSMC volt társ-vezérigazgatója, Csiang Csang-ji szerint viszont nem kell aggódni a kínai chipipar fejlődése maitt, mert az emberek okolhatók az alulteljesítéssel, és ez pénzzel nem oldható meg. Chiang 2013-ban távozott a tajvani óriástól és több évig dolgozott Kínában. Szerinte bár a kínai cégek képesek lehetnek megoldani a kutatás-fejlesztés technikai aspektusait, de az ott töltött idő alatt azt tapasztalta, hogy "a legnagyobb akadályt mindig az emberek jelentik". Chiangot először a SMIC, Kína vezető gyártója vette fel igazgatóként 2016-ban, majd 2019-ben távozott, hogy a Wuhan Hongxin Semiconductor Corp (HSMC) vezérigazgatói pozícióját töltse be. A HSMC-t 2020 júliusában hagyta el, és 2020 december közepén visszatért a SMIC-hez, hogy átvegye az alelnöki pozíciót, de egy évvel később elhagyta Kínát. "Kína több mint 10 éve fejleszti az iparágat, és az amerikai szankciók valójában nagyon frissek" - mondta Chiang az Era TV Taiwan Insights című műsorában. Kína chipipara "akkor sem volt olyan sikeres, amikor nem voltak korlátozások" - emelte ki.

Hatalmas a kínai lemaradás Gerald Yin, az Advanced Micro-Fabrication Equipment Inc. kínai ostyagyártó berendezéseket gyártó cég vezérigazgatója szerint is, aki úgy véli, hogy a kínai félvezetőágazat elleni több körös, bénító amerikai szankciókat követően ma a népköztársaság chipipara legalább öt generációval van lemaradva a világtól - és a szakadék tovább nőhet. A SMIC 2020-ban kezdte volna meg a chipek gyártását a 7 nm-es gyártási eljárással, amely a TSMC N7-es és az Intel 10 nm-es logikai tranzisztorsűrűségéhez hasonló logikai tranzisztorsűrűséggel rendelkezett. Akkoriban a SMIC két generációval maradt le a TSMC mögött, amely éppen az N5-ös (5 nm-es osztályú) csomópontján készülődött a chipek gyártásának megkezdésére.

Az Egyesült Államok kormánya által 2022. október 7-én, majd 2023-ban Japán és Hollandia által bevezetett átfogó szankciók legalább egy évtizeddel visszavetették a kínai félvezetőipart. Ez gyakorlatilag korlátozza Kína félvezetőiparát a 28 nm-es és annál vastagabb node-okra - kivéve, ha Kína elő tud állni a saját ostyagyártó eszközeivel. E korlátozások következményei kézzelfoghatóak: az SMIC - a kínai félvezetőgyártás egyik éllovasa - korábban a 14 nm-es és 12 nm-es node-okkal kapcsolatos előrelépéseit hangoztatta, azonban 2023 közepére a weboldaláról és más hivatalos közleményeiből eltűnt minden említés ezekről a technológiákról.