Nagyon meg fog változni az európai mobil­szolgáltatási piac

Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa bemutatta a várva várt uniós távközlési jogszabály, a digitális hálózatokról szóló törvény (DNA) főbb javaslatait, amelyben támogatja a távközlési szolgáltatók koncentrációját és uniós távközlési "bajnokok" létrehozását. Kritikusok szerint azonban az EU-nak nem szabad konszolidálnia a távközlési piacot azáltal, hogy nagyobb hatalmat ad a régi szolgáltatóknak (Vodafone, Orange, Deutsche Telekom), és geopolitikai célokból lemond a verseny elvéről.

"A távközlési szolgáltatóknak a technológiai forradalomhoz való alkalmazkodáshoz méretre és agilitásra van szükségük, de a piac széttagoltsága hátráltatja őket" - írta Breton a LinkedIn-en. Az új távközlési törvény újra fogja definiálja az uniós távközlési ágazat szabályozását és célja a piac széttagoltságának kezelése, a beruházások vonzása és a távközlési infrastruktúrák biztosítása - írta Breton. A bejelentés az elektronikus hírközlési ágazat és infrastruktúrája jövőjéről szóló, a Bizottság által vezetett feltáró konzultáció eredményeinek ismeretében történt.

A biztos szerint meg kell találni az uniós távközlési ágazatba történő beruházások életképes finanszírozási modelljét, és az ágazat növekvő geopolitikai jelentőségére, valamint az USA-val és Kínával folytatott versenyre tekintettel az ágazat infrastruktúrájának nagyobb ellenőrzése és biztonsága mellett érvelt. "Mivel globális technológiai verseny zajlik, biztosítanunk kell, hogy hálózataink az átviteli sebesség, a tárolási kapacitás, a számítási teljesítmény és az interoperabilitás tekintetében megfeleljenek a feladatnak" - írta a biztos.

Az EU 27 országának szinte mindegyikében négy vezetékes szolgáltató versenyez nemzeti piaconként, összességében több, mint 100 szereplőről van szó. Ez az EU-t rendkívül versenyképes piaccá teszi az Egyesült Államokhoz képest, ahol csak néhány szolgáltató versenyez egymással. Breton szerint égető szükség van az uniós távközlési szabályozás DNS-ének újradefiniálására, és a távközlési szolgáltatók szabályozásának lazítását javasolja. Ezt az álláspontot azonban kritikusan elemzi Cláudio Teixeira, a BEUC független fogyasztóvédelmi szervezet jogi munkatársa, aki szerint "bár a Big Tech-et fel kell szólítani a piacot és a társadalom egészét ért károk miatt, a megoldás nem az, hogy a távközlési szolgáltatók is túl nagyok, túl erősek és túl kevesen legyenek, a verseny és a fogyasztók jólétének rovására. A tisztességes verseny nem tévesztendő össze a "piac felaprózódásával" - véli Cláudio Teixeira. "A verseny által vezérelt uniós távközlési piac az elmúlt két évtizedben sikertörténet volt. Az Egyesült Államokkal összehasonlítva az uniós fogyasztók kevesebbet fizetnek, és jobb minőségű szolgáltatásokat kapnak" - mondta.


Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa
Breton üzenetét a legnagyobb európai távközlési szolgáltatók egyértelműen üdvözölték. Joakim Reiter, a Vodafone vállalati ügyekért felelős vezetője csatlakozott a biztos véleményéhez, aki szerint "a piac széttöredezettsége és a szabályozási akadályok hátráltatják a valódi egységes távközlési piac kialakulását". Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) és a mobilszolgáltatók ernyőszervezete, a GSM Association közös közleményben üdvözölte Breton álláspontját a távközlési ágazatban szükséges hatalmas beruházások "finanszírozási modelljének megtalálása mellett", utalva ezzel a küldő fizet elvéről (más néven "méltányos részesedés") szóló vitára, amely szerint a legnagyobb forgalmat generáló vállalatoknak kellene beszállniuk az infrastrukturális beruházásokba. Ez végül az amerikai Big Tech - például a Netflix, a Google, az Amazon vagy a Meta (a Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyavállalata) - közvetett megadóztatásához vezetne. Szintén dicsérték, hogy Breton a tagállamokon belüli piaci konszolidáció kérdésére összpontosít, és támogatja az EU szabályozási keretének kiigazítását a költségek és a bürokrácia csökkentése érdekében. Az EU-nak égető szüksége van "egy valódi egységes távközlési piac létrehozására, amelyben a szolgáltatók elérik a szükséges méreteket" - írták.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) korábban kritikus pontokat fogalmazott meg a méltányos megosztásról szóló vitával kapcsolatban, és csak két tagállam - Franciaország és Spanyolország - fejezte ki támogatását. Más uniós országok nem voltak meggyőződve az ilyen adóztatás szükségességéről, mivel attól tartottak, hogy az amerikai szolgáltatások uniós felhasználóinak - például a Netflix felhasználóinak - előfizetési költségei emelkednének.

Februárban az Európai Bizottság nyílt konzultációt indított az összeköttetés jövőjéről, megkérdőjelezve, hogy Európa képes-e tartani a lépést a távközlési technológiai fejlődéssel. Az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (European Competitive Telecommunications Association, ECTA) tagjai azonban attól tartanak, hogy "ez a jelentés hamis alibiként szolgál majd arra, hogy megnyissa az ajtót a távközlési dereguláció, az EU Elektronikus Hírközlési Kódexének (EECC) módosítása előtt". Az ECTA attól tart, hogy a piaci koncentrációt célzó dereguláció negatívan hatna a kisebb és innovatívabb távközlési szolgáltatókra, ami végül a végfelhasználók magasabb költségeihez és kevesebb innovációhoz vezetne.

Teixeira osztotta ezt a nézetet, mondván, hogy Breton digitális hálózatokról szóló törvénye elhamarkodott és kontraproduktív, "miközben az EU még mindig a gigabites infrastruktúráról szóló törvényről és az EU elektronikus hírközlési kódexének végrehajtásáról tárgyal". Ehelyett a Bizottságnak támogatnia kellene a Parlament azon törekvését, hogy az EU-n belüli kommunikációra vonatkozó pótdíjakat megszüntessék, amire az uniós fogyasztók már régóta várnak. Innocenzo Genna távközlési jogi szakértő szerint a digitális hálózatokról szóló törvénynek "a páneurópai szolgáltatásokra kell összpontosítania, nem pedig a páneurópai szolgáltatókra".

Breton nyilatkozata támogatja a távközlési szolgáltatók koncentrációját az egyes tagállamokon belül, és ezáltal elősegíti a vertikális koncentrációt az egyes nemzeti távközlési piacokon. Szakértők szerint azonban nincs garancia arra, hogy egy vertikálisan integrált szolgáltató képes lenne horizontális vagy páneurópai szolgáltatásokat nyújtani az uniós fogyasztóknak. "Ez inkább a piaci integráció akadálya" - mondta Genna, hozzátéve, hogy ehelyett a roamingdíjakat kellene eltörölni a távközlési szolgáltatók számára. Bár a roamingdíjakat a végfelhasználók számára már majdhogynem eltörölték, a szolgáltatók még mindig fizetnek roaming-pótdíjat. Ha a roamingdíjakat teljesen eltörölnék, a mobilszolgáltatók "páneurópai szinten, páneurópai szolgáltatásokkal" versenyezhetnének - mondta Genna. Dióhéjban ez azt jelentené, hogy a mobilszolgáltatók az EU egész területén bárhol értékesíthetnének SIM-kártyákat, ami tisztességes versenyhez vezetne az összes mobilszolgáltató között. Innen kezdve a koncentráció "természetesen, a mobilpiac szintjén fog bekövetkezni, ami aztán a távközlési piac nagyobb koncentrációját fogja előidézni" - magyarázta Genna. Ezért - mondta Genna - az EU csak akkor fog tisztességesen és sikeresen létrehozni uniós távközlési "bajnokokat", ha magas szintű versenyt tart fenn a távközlési piacon.

"A jelenlegi összekapcsolt világban, ahol a geopolitikai feszültségek növekednek, teljes ellenőrzést kell biztosítanunk a döntéshozatali folyamatok felett az uniós összekapcsolási infrastruktúránkban. Az EU hosszú utat tett meg az 5G hálózatok biztosítása terén" - írta Breton. A Bizottság júniusban gondolkodott a kínai távközlési infrastruktúra - különösen a Huawei és a ZTE - korlátozásáról vagy betiltásáról, és a biztos sürgette a tagállamokat, hogy így járjanak el.

Mindazonáltal a "méltányos részesedési" adónak és a nagy kockázatú szállítók kizárásának ára van. Az ECTA, a BEUC és a Genna egyetértett abban, hogy az EU-nak nem szabad konszolidálnia a távközlési piacot azáltal, hogy nagyobb hatalmat ad a régi szolgáltatóknak (Vodafone, Orange, Deutsche Telekom), és geopolitikai célokból lemond a verseny elvéről. Az ECTA szerint az EU-nak "meg kell találnia a saját útját, megerősítve saját értékeit, ahogyan azt az illegális online tartalmakkal kapcsolatban a DSA-val (digitális szolgáltatásokról szóló törvény), a digitális trösztellenes törvényekkel kapcsolatban a DMA-val (digitális piacokról szóló törvény), az adatvédelemmel kapcsolatban pedig a GDPR-ral tette".