Már nem csak autót, hanem F-16-ost is vezet az MI

Az USAF három vadászgépet rendelt át az Eglin légibázisra, hogy a Viper Experimentation and Next-gen Operations Model (VENOM) autonóm tesztkörnyezeti program részeként teljesen mesterséges intelligencia-irányításra alakítsák azokat át. Az amerikai légierő vezetője annyira bízik a mesterséges intelligencia által vezérelt F-16-osokban, hogy repülni is fog az egyikkel - persze egy pilótával a hátsó ülésen, mert a technológia még kisérleti fázisban van.

Az amerikai légierő rohamosan kiterjeszti flottája egy részének automatizálására vonatkozó terveit, és a haderőnem civil irányításért felelős védelmi minisztériumi vezető még idén tavasszal repülni fog az egyik robotrepülőgépen. Frank Kendall, az amerikai szenátus költségvetési bizottságának védelmi tárgyú ülésén arról számolt be, hogy a program komoly előrelépést mutat, és hogy az egyik repülőgépen ő maga is tesztpilóta lesz. "Még ebben az évben beülök egy autonóm módon repült F-16-osba" - vallotta Kendall. "Lesz velem egy pilóta, aki csak figyelni fogja az autonóm technológiát, ahogy én is. Remélhetőleg sem ő, sem én nem leszünk szükségesek a repülőgép vezetéséhez."

Kendall méltatta a légierő automatizálási programjának előrehaladását, amelynek a VENOM is része. A hadsereg kutatási részlege, a DARPA már több mint öt éve dolgozik ezen. 2023-ban a légierő mintegy 6 milliárd dollárt kért egy fejlett drónflotta megépítésére, miután bemutatta, hogy egy F-16-os képes repülni pusztán szoftver segítségével. Hogy egyértelmű legyen, a következő konfliktusban, amelyben az Egyesült Államok is részt vesz, nem autonóm F-16-osok fognak akcióba lépni. Ezek pusztán a drónok következő generációjának szoftverfejlesztésére szolgáló tesztkörnyezetet jelentenek. És a szoftver már most is elég jó: négy évvel ezelőtt egy mesterséges intelligencia-modell 5-0-ra legyőzte a légierő pilótáit egy F-16-os repülésszimulátorban.

"Fontos megérteni az ilyen típusú tesztelés emberi aspektusát. Egy pilóta valós időben részt vesz a folyamatban, és fenntartja a képességet, hogy bizonyos algoritmusokat elindítson és leállítson" - magyarázta Joe Gagnon alezredes, a 85. teszt- és értékelőszázad parancsnoka. "Soha nem lesz olyan alkalom, amikor a VENOM repülőgép kizárólag 'magától repül', emberi komponens nélkül". A végcélt a légierő "együttműködő harci repülőgépnek" nevezi, azaz egy drón társat, akivel együtt lehet repülni. Az USAF olyan jövőt képzel el, amelyben a vadászgépek és bombázók MI-alapú őrdroidokkal párban repülhetnek, amelyek képesek a célokat leküzdeni, kommunikációt továbbítani és zavarást okozni.

Ez egy olyan elképzelés, amelynek eljött az ideje - legalábbis a katonai gondolkodásban. Az Egyesült Királyság hasonló programját Project Mosquitonak hívták, de a drónprojektet leállították és egy olcsóbb megoldással helyettesítették. Ausztrália a Boeing MQ-28 Ghost Bat nevű robotrepülőgépét próbálja ki a Down Under program keretében, Kína pedig egy "hűséges szárnysegéd" drónt fejleszt, amely már igen fejlettnek tűnik. "A légierő minisztériuma egy jól felszerelt stratégiai versenytárssal harcol a technológiai fölényért" - érvelt Kínával kapcsolatban a szenátusi meghallgatásokon. "Az Egyesült Államoknak most egy olyan ellenféllel kell szembenéznie, amelynek nemzeti vásárlóereje meghaladja a miénket. Ilyen kihívással még soha nem szembesültünk a modern időkben. A PLA aktívan fejleszti és bővíti képességeit, hogy megkérdőjelezze a stratégiai stabilitást, megtámadja kritikus űrrendszereinket, és legyőzze a hatalomprojekciós képességünket - különösen a légierőt."