Ha a Facebook blokkolja a híreket a hülyeség kerül előtérbe

Egy kanadai törvény előírta a nagy internetes cégeknek, hogy fizessenek a kanadai hírkiadóknak a tartalmaikért, válaszul a Meta a Facebookon elérhetetlenné tette a híreket.

A kormányok több országban olyan törvényeket hoztak vagy terveznek, amelyek arra kényszerítik az internetes óriásokat - elsősorban a legnagyobb közösségi médiaplatform tulajdonosát, a Metát és a Google-t -, hogy fizessenek a médiavállalatoknak a platformjukon közzétett hírekre mutató linkekért. A Facebook azonban fizetés helyett inkább blokkolta a hírmegosztást Kanadában, mondván, hogy a hírek nem képviselnek gazdasági értéket üzleti tevékenysége szempontjából. A cég valószínűleg Ausztráliában is hasonló lépést tesz, mert már közölte, hogy nem hosszabbítja meg az ottani hírkiadókkal kötött megállapodásait amennyiben Canberra megpróbál érvényt szerezni a 2021-es tartalomengedélyezési törvényének. A törvényt megelőzően a Facebook rövid időre már blokkolta a híreket Ausztráliában.

A hírlinkek blokkolása mélyreható és zavaró változásokat eredményezett abban, ahogyan a kanadai Facebook-felhasználók a politikával kapcsolatos információkkal foglalkoznak - állapította meg két tanulmány. A kutatás mintegy 40 000 bejegyzést elemzett, és összehasonlította a felhasználók aktivitását a hírlinkek blokkolása előtt és után mintegy 1000 hírkiadó, 185 politikai befolyásoló és 600 politikai csoport oldalain. "A politikai csoportokban az események megbeszélését mémek váltják fel" - mondta Taylor Owen, a McGill Egyetem Média, Technológia és Demokrácia Központjának alapító igazgatója, aki az egyik tanulmányon dolgozott. "Eltűntek a hírfolyamunkból a megbízható, valós információk."

A hírek hiánya a felhasználók fokozott érdeklődését okozta a vélemények és a nem ellenőrzött tartalmak iránt. Ez potenciálisan alááshatja a politikai diskurzust, különösen a választások éveiben - állítják a tanulmányok kutatói. Kanadában és Ausztráliában is 2025-ben járulnak az urnákhoz. Más joghatóságok, köztük Kalifornia és Nagy-Britannia is fontolgatja, hogy jogszabályokkal kényszeríti az internetes óriáscégeket arra, hogy fizessenek a hírtartalmakért. Indonézia idén hasonló törvényt vezetett be.


A gyakorlatban a Meta döntése azt jelenti, hogy amikor valaki egy hírcikkre mutató linket tartalmazó posztot tesz közzé, a kanadaiak egy dobozban azt az üzenetet látják, hogy: "A kanadai kormány jogszabályai miatt a hírek tartalma nem osztható meg". A McGill Egyetem és a Torontói Egyetem projektje, a Media Ecosystem Observatory szerint egykor a Facebookon a hírposztok napi 5-8 millió kanadai megtekintést kaptak. Ez mára lenullázódott. Bár a politikai aktorok, például a pártokhoz tartozó elemzők, akadémikusok és médiaszakemberek iránti elkötelezettség nem változott, a kanadai politikai Facebook-csoportokban triplájára nőttek a képalapú posztokra adott reakciók, és ezzel megegyeznek a korábbi, hírekkel kapcsolatos elkötelezettséggel - állapította meg a tanulmány.

A Meta szóvivője szerint a kutatás megerősítette a vállalat azon véleményét, hogy az emberek még mindig "a Facebookra és az Instagramra járnak, még akkor is, ha a platformon nincsenek hírek". A kanadaiak továbbra is hozzáférhetnek "hiteles információkhoz számos forrásból" a Facebookon, és a vállalat tényellenőrzési folyamata "elkötelezett a félretájékoztatás terjedésének megállítása mellett a szolgáltatásainkon" - mondta a szóvivő.

Egy másik, a NewsGuard által készített tanulmány megállapította, hogy a "megbízhatatlan" forrásoknak minősített like-ok, kommentek és megosztások aránya Kanadában 6,9%-ra emelkedett a tiltást követő 90 napban, míg a tiltást megelőző 90 napban 2,2% volt. "Ez különösen aggasztó" - mondta Gordon Crovitz, a New York-i székhelyű tényellenőrző cég társ-vezérigazgatója, amely a weboldalak pontosságát pontozza. Crovitz megjegyezte, hogy a változás egy olyan időszakban történt, amikor "az MI által generált, hamis állításokat közzétevő híroldalak számának ugrásszerű növekedését látjuk, valamint egyre több hamisított hang-, kép- és videóanyagot, köztük ellenséges kormányoktól származó, a választások befolyásolására szánt felvételeket".


A tanulmányokkal kapcsolatban Stephen Jones ausztrál pénzügyminiszterhelyettes úgy véli, "A megbízható, minőségi tartalomhoz való hozzáférés fontos az ausztrálok számára, és a Meta saját érdeke, hogy támogassa ezt a tartalmat a platformjain". Jones fog dönteni arról, hogy megbíz-e egy választottbírót a Facebook médialicenc fizetéseinek megállapítására. Szerinte a kormány világossá tette a Meta számára azt az álláspontját, hogy az ausztrál hírmédia-ipari vállalkozásoknak "tisztességes díjazást kell kapniuk a digitális platformokon használt híranyagokért". A Meta nem kívánt nyilatkozni a jövőbeni ausztráliai üzleti döntésekről, de közölte, hogy továbbra is együttműködik a kormánnyal.

Pascale St-Onge kanadai miniszter nyilatkozatában "szerencsétlen és meggondolatlan döntésnek" nevezte a Meta hírblokkolását, amely miatt "dezinformáció és félretájékoztatás terjed a platformjukon különleges helyzetekben is, például erdőtüzek, helyi választások és más kritikus időszakok esetén". A tanulmányok szerint a Facebook továbbra is a legnépszerűbb közösségi médiaplatform az aktuálpolitikai tartalmak tekintetében, annak ellenére, hogy hírforrásként évek óta hanyatlik, mivel a fiatalabb felhasználók a riválisokhoz vándorolnak, és a Meta stratégiája szerint a politika nem élvez prioritást a felhasználói hírfolyamban.

Kanadában a lakosság négyötöde használja a Facebookot, és a Media Ecosystem Observatory szerint 2023-ban az emberek 51% olvasott híreket a platformon. Az ausztrálok kétharmada van a Facebookon, és 32% használta a platformot hírekre tavaly - közölte a Canberrai Egyetem. A Facebookkal ellentétben a Google nem jelezte, hogy változtatásokat eszközölne a hírkiadókkal kötött ausztráliai szerződéseiben, és a kanadai kormánnyal megállapodott arról, hogy befizetéseket teljesít egy alapba, amely a médiumokat támogatja.