Űridőjárás, avagy a Nap hatása éghajlatunkra

A meteorológusok többé már nem tekinthetnek Földünkre úgy, mint egy elszigetelt rendszerre. Mind a hosszú távú éghajlatváltozások, mind a napi időjárás összefüggést mutat a Nap tevékenységével. A tudósok éppen ezért tanulmányozzák folyamatosan az összefüggések természetét. Az ESA űrszondáitól, a SOHO, Cluster és Ulysses triótól kapott adatok adják meg a szükséges adatokat arról, miként befolyásolja a Nap tevékenysége a földi éghajlatot. Tanulmányozásuk az elő lépés egy újfajta időjárás előrejelzés kialakításában - az űridőjárás jelentésben.


Ahhoz hogy a Nap hatással legyen időjárásunkra, a Nap viselkedésében eltéréseknek kell lenni, a látható hullámhosszokon azonban a Nap rendkívül konstans. A műholdas adatok bizonyítják, hogy a látszólagos állandóság mögött drámai változások mennek végbe. Ilyen a Nap által kibocsátott töltéssel rendelkező részecskékből álló "szél", amiről tudjuk, hogy változékony, akárcsak a Napból kiáramló ultraibolya sugárzás. Ezt a váltakozást a Nap folytonosan ingadozó mágneses viselkedése okozza, ami 11 éves ciklusokban testesül meg. A ciklus csúcsán, ami legutóbb tavaly következett be, a napszél viharos, mivel a Nap felszínén bekövetkező robbanások hihetetlen intenzitással lövellik ki a részecskéket. Egy ilyen robbanás akár ezermillió megatonnának is megfelelhet.

Az ESA flottája rendkívüli alapossággal, az űr különböző pontjairól figyeli ezeket a jelenségeket. A SOHO, a NASA-val közös szonda folytonos célpontja a Nap. A 4 szondából álló Cluster a napszél és a Föld mágneses mezejének összecsapásait figyeli, míg az Ulysses egy döntött pályán cirkál a Nap körül, elkerülve a bolygókat, hogy így nyerjen átfogóbb képet a napszélről.

Ezek az adatok a meteorológiai és egyéb adatokkal vegyítve felbecsülhetetlen információforrást jelentenek a Nap Földre irányuló hatásáról, melyet az ESA űridőjárással foglalkozó csapata, a hollandiai ESTEC azonnal a tudományos társadalom rendelkezésére bocsát. A SOHO eredetileg csak 3 éves üzemre volt tervezve, ám ha további 4-5 évig szolgálatban tudna maradni, egy teljes napciklus anyagát tudnák felmérni, ami igen sokat jelentene. A tudósok három főmechanizmus után kutatnak, ami magyarázatot adhat a Nap-Föld összefüggésre időjárásunkban.

Elsőként a Nap változó ultraibolya kibocsátása befolyásolja a Föld légkörének ózon termelését, változtatva ózonrétegünket és befolyásolva a levegő körforgását. Másodszor, a napszél hatással van a légkör felső rétegeinek elektromos tulajdonságaira, ami valahogy befolyásolja az alsóbb rétegeket is. Harmadszor a napciklus minimumán a napszél gyengébb, ami lehetővé teszi a galaktikus kozmikus sugárzás (GKS) könnyebb behatolását a Föld atmoszférájába. A GKS olyan részecskékből áll, melyek nehezebbek és erőteljesebbek a napszél részecskéinél. A tudósok azt feltételezik, hogy a GKS mozgása, melyet a napszél befolyásol, olyan körülményeket teremt, melyek elősegítik a felhőképződést az alacsony magasságokban. A mechanizmusok jelentősége még nem ismert.

Az ESA jelenleg egy űridőjárási hálózat fejlesztésén dolgozik, mely kiegészítheti és pontosabbá teheti a hagyományos előrejelzéseket.