Sugárzás és magánszféra az információs társadalomban

[Infinit] Egy olyan jövő, amelyben még a hétköznapi tárgyaink is számítógépes chipeket tartalmaznak, drámai hatást gyakorolhat életünkre. Svájci kutatók szerint legalábbis mindenféleképpen tisztában kell lennünk a technológia esetleges kockázataival.

Mindennapi életünket egyre jobban áthatja a számítástechnika, a minket körülvevő tárgyak számtalan elektronikus eszközt tartalmaznak. A Svájci Szövetségi Anyagvizsgálati és Kutatólaboratórium (EMPA) kutatócsoportja a számítástechnika elterjedésének egészségügyi, társadalmi, és környezeti hatáskövetkezményeit vette górcső alá. 'Az elővigyázatosság elve az információs társadalomban' című kutatási jelentésük egy olyan jövő lehetséges hatáskövetkezményeit tárja elénk, amelyben akár a leghétköznapibb tárgyainkba is számítógépes áramköröket, érzékelő-berendezéseket és rádió-jeladókat építünk bele.

Akár egy félliteres üveg is jeleket küldhet számunkra, ha például kiürül. De előállíthatunk olyan festékanyagokat is, amelyek a szoba hőmérsékletét szabályozni képes elektronikus porszemcséket tartalmaznak, vagy amelyek a szoba falát óriási képernyővé változtatják. "Az életünk legrejtettebb zugaiba is behatoló számítástechnika egyik lényegi jellemzője, hogy az elektronika jelenléte észrevétlen marad előttünk" - mutat rá Dr. Lorenz Hilty, az EMPA számítástechnika-professzora.

Az EMPA szakembereinek előrejelzése szerint 10 éven belül mintegy egybillió elektronikusan összekapcsolt tárgy áll majd a rendelkezésére körülbelül egymilliárd embernek. Mielőtt azonban vakon belebotlanánk a technológiailag előrehaladott jövőbe, meg kell vizsgálnunk az esetleges kockázatokat - figyelmeztetnek a kutatók. "Kritikai szemmel kell tekintenünk a technológiára. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy ne használjuk, hanem azt, hogy társadalmi diskurzusra van szükség" - vélekedik Hilty. "Figyelnünk kell arra, hogyan használjuk a technológiát" - hangsúlyozza a professzor. - "Márpedig a társadalom nem figyel eléggé."

A legnagyobb aggodalomra okot adó egyik terület egy olyan világ lehetséges egészségügyi hatáskövetkezményeit foglalja magában, ahol szinte valamennyi tárgy bizonyos fajta alacsony szintű sugárzást bocsát ki magából. Egyelőre nem tudjuk, vajon a testünkhöz közel levő elektronikus eszközök (pl.: karórák, mobiltelefonok, vagy éppen bőr alá beültetett chipek) által kibocsátott sugárzás hosszútávon milyen egészségügyi kockázatokat rejt magában. A rádióérzékelők elterjedése ugyancsak tartósan befolyásolja életünket. A mindenütt előforduló chipek és különféle érzékelőberendezések sokasága pedig a megfigyeltség érzetét keltheti bennünk.

"A magánszféra védelme gátat szabhat a technológia fejlődésének. A számítástechnika elterjedése azt is maga után vonja, hogy át kell értékelnünk a magánszféráról alkotott elképzeléseinket." - figyelmeztet a professzor.

Az említett kockázatok mellett felvetődik a hulladékok problémája is. A leselejtezett mobiltelefonok és számítógépek tucatjainak elhelyezése számos országban komoly feladatot jelent. A probléma pedig csak megsokszorozódik, ha figyelembe vesszük, hogy minden háztartási eszköz tartalmaz valamilyen beépített elektronikus alkatrészt.

Mi lesz, ha az emberek nem fogják tudni, miben mi az elektronikus rész, vagy ha azt manuálisan nem fogják tudni eltávolítani? Például mi történik majd egy rádió-jeladót tartalmazó tejesdobozzal? - vetődik fel a kérdés. "Egyáltalán nem mondhatni, hogy ellene vagyok a technológiának, de tudomásul kell venni, hogy mindennek meg kell fizetni az árát" - figyelmeztet Hilty.