Hétfőn jelenik meg az utolsó Alpha processzor

A Hewlett-Packard bejelentette, hogy hétfőn dobják piacra az Alpha processzorcsalád utolsó tagját, és ezzel végleg lezárul a kilencvenes években nagy hírnevet szerző szerverprocesszorok hosszú vonala.

A HP szóvivője megerősítette, hogy az Alpha EV7z jelzéssel ellátott chip - amely 1,3 GHz-es órajelen fut - az utolsó Alpha processzorként szerepel a vállalat útitervében, és a termékvonalat végleg lezárják. A processzor várhatóan a HP GS 1280 szerverekben szolgál majd, amelyek legfeljebb 64 processzort fogadnak be. A vállalat ugyan leállítja az Alpha processzorok fejlesztését, de a tervek szerint a chipek 2006-ig forgalomban maradnak, és a cég terméktámogatási rendszere egészen 2011-ig a vásárlók rendelkezésére áll majd.

A Digital Equipment által 1992-ben bemutatott Alpha processzorok kiváló teljesítményükkel számos esetben kivívták az elemzők és a tesztlapok elismerését. Az első Alpha az akkor rekordnak számító 200 MHz-es órajelen futott, és az első "igazi" 64-bites processzor volt. A chip az Unix mellett a Microsoft Windows NT operációs rendszert is támogatta, és élettartamát 25 évre becsülték. Az Alpha 1999-ben újabb rekordot döntött meg, és - "normál" körülmények között elsőként - átlépte az 1GHz-es álomhatárt.


Az Alpha 21264 család
A Digital balszerencséjére azonban a termék csak egy igen szűk - bár elhivatott - vásárlói kör érdeklődését ragadta meg, és a szoftveres ellátottság is komoly problémát jelentett. Az eladások csökkenése - és talán egyéb hátsó gondolatok - miatt a Microsoft 1999-ben beszüntette a Windows NT Alpha változatának forgalmazását. "A processzor kiváló fejlesztés volt, de nem lehetett eladni, mert jóval megelőzte korát. Remek teljesítménye révén szép jövő várt volna rá, de hát kinek kell még egy processzor?" - fejezte ki véleményét tavaly Richard Belgard, a rivális Data General egykori mérnöke.

A Digital Equipment - és vele együtt az Alpha - végül a Compaq birtokába került, majd a Compaq felvásárlása után a HP vette át a processzor fejlesztését. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy az Alpha mérnökei jelentős mértékben befolyásolták a piac alakulását. Az első Athlon processzor az Alpha buszrendszerét használta, míg az Opteron HyperTransport technológiája és beépített memóriavezérlője is nagyban emlékeztet az Alpha megoldására - ami nem véletlen, hiszen az AMD processzorfejlesztési részlegének igazgatója korábban szintén az Alphán dolgozott. Az Intel szintén profitált az Alpha balsikeréből, hiszen a processzoron dolgozó mérnökök többsége tavaly átigazolt, így részt vehettek a HyperThreading technológia fejlesztésében.