A láthatatlan gorilla vitte el az Ig Nobelt

Egy láthatatlan gorilla fura esete vitte el a pálmát az idei pszichológiai Ig Nobel-díj kiosztásakor, míg más kategóriákban a leejtett étel és a country zene tarolt. A nevetséges, ám elgondolkoztató vívmányokért járó díjakat csütörtökön adták át a Hardvard Egyetemen.

A pszichológiai díjat kiérdemlő munka a "Gorillák közöttünk: hosszantartó figyelmetlenségből adódó vakság a dinamikus eseményekre" címet viseli, alkotói az amerikai Daniel Simons, az Illinois, illetve Christpher Chabris a Harvard Egyetem munkatársai. A fent említett urak önkénteseket kértek fel, számolják meg egy videofelvételen, hogy egy csapat ember hányszor passzol át egymásnak egy kosárlabdát, majd megkérdezték az alanyokat, hogy mi egyebet láttak még. Furcsa mód a többség nem vette észre, amint egy gorilla jelmezbe öltöztetett hölgy átsétál a helyszínen.


A közegészségügy területén elért előrehaladásért Jillian Clarke, a washingtoni Howard Egyetem hallgatója kapott díjat, azon elv indokoltságának kipróbálásáért, mely szerint a leejtett étel megevése biztonságos, amennyiben az öt másodpercnél kevesebb időt töltött a földön. Az egyetemista hölgy a tesztek során a talajt szándékosan E.coli baktériumokkal szennyezte be és megállapította, hogy a gumimacik és a csoki bevonatú sütemények kevesebb, mint öt másodperc alatt összeszedik a baktériumokat, bár az egyetem szokványos padlóján elvégzett kísérletek ennek ellentmondtak, ami arra utal, hogy a takarítók szintén megérdemlik a maguk elismerését. Más kutatások szerint ez a kérdés még egyáltalán nem tekinthető lezártnak.

Egy másik tanulmány szerint az amerikai metropoliszokban a fehérek öngyilkossági rátája magasabb ott, ahol country zenét játszanak a rádiók. A felfedezés Steven Stack és James Gundlach kutatók számára garantálta az Ig Nobel-díj orvosi fokozatát. Elemzésük szerint a szomorú témáikról híres country számok "az öngyilkos hangulatot táplálják aggályaikon és gondjaikon keresztül, ami gyakori az öngyilkosságra hajlamosak között, úgymint a házassági viszályoktól, alkoholizmustól, és a munkától való elidegenedésben szenvedőknél".

A kommunikáció egy más módjáról készült tanulmány nyerte el a biológiai díjat, a győztes Magnus Whalberg, a dán Aarhus Egyetem kutatója, bizonyítván, hogy az Egyesült Államokon túl is van élet. A dán biológus munkatársaival kimutatta, hogy a heringek "gyors, ismétlődő kettyenésekkel" kommunikálnak, melyek "az anális kivezető területen keletkező buboréktágulással" hozhatók kapcsolatba. Az Ig Nobel bizottság kevésbé elegánsan, "a halak képesek fingással kommunikálni" címen adományozta a díjat a dánoknak.

Végül szóljunk röviden a többi kategóriáról is. Fizikában a Connecticut Egyetem képviseletében Ramesh Balasubramaniam és Michael Turvey kapott díjat a "hullahop dinamikájának feltárásáért", míg kémiában a brit Coca-Cola a csapvízből ásványvízzé avanzsált Dasani nevű termékének tisztítási és ízfokozó kémiájáért üdvözült, ami végeredményben egészségre károsnak minősült, így a terméket vissza kellett vonniuk. Végül pedig meg kell emlékeznünk a műszaki díjról, amit idén Donald J. Smith és néhai édesapja Frank söpörhetett be a kopaszodó férfiak átfedő fésülésű hajviseletének szabadalmaztatásáért.