Tomb Raider: Legends

Grafika:
Sokkal szebb lett ez a rész, mint az előző. Ez tény. Az átvezető animációk, amik szintén a játék motorjával mennek, még jobban néznek ki. A gépigénye nem vészes, hiszen középkategóriás kártyán is már vállalhatóan fut, sőt minimum beállításokon állítólag egy GeForce 3-as kártyán is elmuzsikál. A nagyfelbontású textúráknak és a sok különböző helyszínnek persze megvan az ára. A játék 7,5 GB adatot telepít a gépünkre, illetve még 2,5 GB-ra tart igényt futtatáskor. Kicsit túlzás.

Játékmenet:
Nagyon rövid. Egy nap alatt teljesen könnyedén végig lehet rajta szaladni mindenféle csalás, leírás vagy bármi egyéb extra nélkül. Persze kezdő TPS játékosoknak tarthat valamivel tovább, de nem hiszem, hogy erre kellene építeni. Ez viszont az egyetlen rossz, amit jelenleg el tudok mondani. A sztori pörgős, számomra izgalmas volt és lekötött egész végig. Közepes fokozaton ritka volt, hogy egy nehezebb részt sokszor ismételve lehetett volna csak megcsinálni, mindenhol sikamlósan lehetett haladni. Ráadásul a készítők figyeltek arra, hogy minden átvezető animációban jól meg lehessen bámulni a virtuális dekoltázst.

Kezelőfelület:
Ez necces pontja a játéknak. Bár folyamatosan tájékoztatott arról, hogy mikor mit kell nyomni, de nem mindig logikus felépítésű a kiosztás és sokszor nem egyértelmű, egy gombnak akár 5 funkciója is lehet szituációtól függően. Elég gyakran becsúszik a melléugrás esete is, amikor pár milliméterrel elnézve a liánt vagy a láncot, kötelet egy mélységben landolunk.

Zene, hangeffektek:
A zene végig nagyon jó, elektronikus, illetve számos helyszínhez passzoló dallam is beindul. Az akciórészek alatt végig kellemes trance szólamok pörögnek. A beszédhangok teljesen profi színészi munkának tűnnek, talán ez ma már elvárás is egy nagynevű játéknál. A kommentárok néha viccesek is tudnak lenni, főleg abban lesz részünk, hogy Zip és Lara egymásnak osztja az észt.

Intelligencia, nehézség:
A csapdák között ugyan van újítás, de egyikhez sem kell 75-nél több IQ, nincsenek komoly logikai talányok. Figyelmesnek kell lenni és ügyesnek inkább. A legtöbb csapda már rutinból kell, hogy menjen és nem árt az interaktív jelenetekben a hidegvér és a jó időzítés. Az ellenfelek komolytalan AI-val rendelkeznek. Néha lőni is elfelejtenek, ha kicsit messzebb megyünk tőlük. A legtöbb minimál scripttel rendelkezik, amiben be van állítva egy mozdulatsor, amit végrehajt, aztán lő, üt vagy harap. A motoros üldözéseknél viszont szimpatikus, hogy a filmekhez hasonlóan nem a főhősnek kell mindenkit lelőni, hanem kb. a fele csapat magától is felkenődik az akadályokra.

Összegzés:
Egy nagyon kiegyensúlyozott, profi termékről van szó. Nem okozott nagy meglepetést, de csalódást sem. Ez pontosan az, aminek kell lennie: csinos csajszi ugrál a monitorunkon, ráadásul Japánban megjelenik kicsit lengébb öltözékben is. Nem kell görcsölni a feladatokon, lehet menni előre. A siker tuti, önbizalom-hiányosoknak kötelező. Időmilliomosoknak nem ajánlom, kivéve, ha pénzben is el vannak eresztve. Újrajátszani maximum egyszer lehet, azt is talán azért, hogy minden extrát megtaláljunk és ne a történetre koncetráljunk. Well done!