A gonosz tengelye fenyegeti a kozmológiát

Sokak szerint csak a túl élénk képzelet szülöttje, mégis egyre több bizonyíték gyűlik, hogy az úgynevezett "gonosz tengelye" valóban létezik és megingathatja a standard kozmológiát.

A "gonosz tengelye" kifejezést hallva ne a George W Bush által kitalált fogalomra gondoljunk: ez egy csillagászati kifejezés, egy minta, ami állítólag belevésődött az ősrobbanás után visszamaradt sugárzásba. A standard modell szerint a világegyetem izotróp, azaz szinte mindenhol ugyanolyan, homogén. Az első jel, ami ezt megcáfolni látszik 2005-ből származik, amikor Kate Land és Joao Magueijo, a londoni Imperial College kutatói egy különös mintát észleltek a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMH) térképében, amit a NASA WMAP műholdjának adataiból készítettek.

A kutatópáros felfedezése szerint a KMH-ban a várakozásokkal ellentétben nem véletlenszerűen helyezkedtek el a forró és hideg foltok, sokkal inkább úgy tűnt, mintha egy tengely mentén sorakoznának fel. Ezt nevezte el Magueijo "axis of evil"-nek, a gonosz tengelyének. A csillagászok gyorsan rövidre akarták zárni a témát, mondván bizonyára a WMAP műszereiben akadt valamilyen hiba, esetleg egy közeli óriás galaxis-halmaz, egy szuperklaszter idézett elő torzulást a sugárzásban. Sokan magában a tengely létezésében is kételkednek, a többség a mai napig azt tartja, hogy valójában nincs is ott semmi, ami magyarázatra szolgálna.

Most azonban két egymástól független tanulmány is bizonyítja a tengely létét. Daniel Hutsemékers, a belga Liege Egyetem kutatója 355 kvazár fényének polarizációját elemezte és azt észlelte, hogy amint a kvazárok a tengely közelébe kerülnek, polarizációjuk sokkal rendezettebbé válik a vártnál. Összerakva a kvazárok polarizációs szögei látszólag csigavonalat alkotnak a tengely körül.

Gary Hinshaw, a WMAP projekt tudósa örömét fejezte ki a belga kutató eredményeinek hallatán, reményei szerint a kozmológusok végre felfigyelnek a jelenségre és elkezdenek komolyabban foglalkozni vele. Carlo Contaldi az Imperial College kozmológusa valóban figyelemre méltónak nevezte a felfedezést, azonban ő további kvazárokat is elemezne, mielőtt messzemenő következtetéseket vonna le.

A tengely létezését támasztja alá egy amerikai kutatás eredménye is. Michael Longo, a Michigan Egyetem munkatársa 1660 spirális galaxist elemzett a Sloan Digital Sky Survey segítségével, és arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb galaxis forgási tengelye a gonosz tengelyéhez igazodik. Longo szerint mindössze 0,4% annak az esélye, hogy ez pusztán a véletlen műve lenne. "Az eredmények arra utalnak, hogy a tengely valóban létezik, nem egyszerűen egy hiba WMAP adataiban" - nyilatkozott a New Scientistnek.

Land - aki jelenleg az Oxford Egyetemen kamatoztatja tudását - azt javasolja Longonak, hogy először zárjon ki minden más olyan eshetőséget, ami miatt a spirálok úgy igazodnak, ahogy. Land elképzelhetőnek tartja, hogy a vizsgált galaxisok ugyanabból a forgó porfelhőből alakultak ki, ennek köszönhető hasonló orientációjuk. Ha Longo megfigyelései mindezek után is megállják a helyüket, akkor felfedezése nem csupán a tengely létezésének megerősítése miatt lesz lényeges, de segít megismerni az azt létrehozó folyamatokat is.

A tengely kialakulására több elmélet is született, Longo az egyik legradikálisabb mellett tette le a voksát, amit egy olasz tudós, Leonardo Campanelli terjesztett elő. Szerinte a világegyetemen keresztülnyúló mágneses mezők hozták létre a tengelyt, melyek természetes meghatározói a spirális galaxisok irányának. Az viszont bizonyos: egyhamar nem fogják tudni elvetni a gonosz tengelyének létezését. Egyre nagyobb érdeklődés övezi, miként egyre több olyan megfigyelés lát napvilágot, ami valamilyen különös módon kapcsolódik a tengelyhez, ezek mindegyikét pedig nem lehet a puszta véletlen számlájára írni, összegzett Land.