Évszázados melegrekordok dőlnek meg

Jó esély van arra, hogy 2007 legyen a második legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete, azaz 1860 óta - vélik az ENSZ meteorológiai szervezete, a World Meteorological Organisation (WMO) szakértői.

A szervezet adatai szerint a legforróbb év 1998 volt a világon, és az elmúlt másfél évszázad tíz legmelegebb éve az elmúlt évtizedre esik. Az Egyesült Államok illetékes hivatala, a National Aeronautics and Space Agency némileg eltérő adatokat használva 2005-öt tartja a legmelegebb évnek, náluk 1998 csak a második helyen áll, így az idei év a harmadik lehet a hőségrangsorban.

A kutatók az év eddig eltelt szakaszában bekövetkezett szokatlanul erős viharokkal, árvizekkel és hőhullámokkal igazolják, hogy 2007 rekordközeli átlaghőmérsékletet hoz. Június utolsó hetében ötszázan haltak meg a pakisztáni, afganisztáni és indiai viharok, illetve áradások miatt. Görögországban 46 fokos forróságot mértek a Dél-Európát elárasztó hőhullámban. Kína egyes részein szintén extrém meleg van, miközben Franciaországban és Németországban áradásokhoz vezetett a sok eső. Heves zivatarok söpörtek végig Anglián és az USA Texas államán, Austin városa történetének legesősebb évét éli.

Szakértők szerint a világnak jobban fel kell készülnie az időjárási katasztrófákra. Nem egyszerűen az a gond, hogy ezek valószínűségét növeli a klímaváltozás, hanem számolni kell a világ népességének 6,6 milliárdra növekedésével is, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A városokban lakók és a szárazságnak jobban kitett térségekbe vándorlók számának növekedése súlyosbítja a természeti csapások hatását.

Egyes jelentések szerint már több száz halálos áldozatot követelt a példátlanul hosszan tartó hőhullám Európában, de a legszigorúbban csak a közvetlenül a hőség okozta eseteket figyelembe véve is legalább 46 embert vitt el a kánikula, ebből 29-et Romániában, ahol a hőmérséklet többször is meghaladta a 45 fokot. Ugyanekkora volt a hőség Olaszország déli részén, Törökországban és Görögországban, s ennek nyomán mindenütt lángra kaptak az erdők - Athénban hamueső esett.

Bukarestben utcai elsősegély-állomásokat állítottak fel és rendőrök osztottak vizet az utcákon. A görög hadsereg felfüggesztett minden gyakorlatot és délutánra bezártak a közhivatalok, Törökország hét tartományában a fogyatékos, illetve terhes közalkalmazottakat többnapos szabadságra küldték. Bulgáriában egyes helyeken 30 kilométer/órára csökkentették a vonatok haladási sebességét a sínek deformálódása miatt, és kitiltották a legmelegebb órákra a közutakról a nehéz-tehergépkocsikat.

Tíz amerikai szövetségi államban pusztítottak áldozatokat is követelő erdőtüzek, amelyek a rendkívül száraz tél után a helyenként 38 fok fölé emelkedő hőségben lobbantak fel. Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó hűsölőket nyittatott meg, ahol legalább ideiglenesen menedéket találhatnak a kánikulától szenvedők, a villamos művek viszont arra szólítottak fel a lakosságot, hogy ha nem akarnak áram nélkül maradni, állítsák magasabb hőfokra légkondicionálóikat a fogyasztás csökkentése és a hálózat túlterheléstől való védelme érdekében. New Yorkban mind a 290, nyugdíjasklubokban és középületekben lévő hűsölőt megnyitották, de a szakértők szerint ez korántsem elégíti ki a szükségleteket. Tavaly a metropolisban a hőhullám közvetve és közvetlenül legalább száz ember halálát okozta.