Gázok alakítják a Mars képződményeit

A Mars déli sarkvidéke tele van mindenféle különös, a Földön sosem látott képződménnyel, melyek rendszerint megmozgatják az emberek fantáziáját. A NASA tudósai úgy tűnik megtalálták a pókoknak, csipkének és gyíkbőrnek titulált képződmények kialakulását mozgató mechanizmust.

A Mars Reconnaissance Orbiter új adatai alátámasztják azokat az elméleteket, melyek szerint a mintákat a déli jégsapka alól tavasszal előtörő széndioxid gáz hozza létre. A Marson, akárcsak a Földön, léteznek évszakok, melyek a bolygó keringésével váltakoznak. A déli féltekén a tél megfagyasztja a légkört, melynek gázaiból egy áttetsző jégsapka képződik. A tavasz érkeztével a Nap sugarai átjárják ezt a jégréteget és elkezdik felmelegíteni az alatta húzódó vörös kőzet felszínt.


"A nap áthatol a jégen és felmelegíti a napfényt elnyelő sötét felszínt" - magyarázta a SPACE.com-nak a MRO tudósa, Candice Hansen. A meleg felszín ezután alulról elkezdi fűteni a jégréteget, ami a széndioxid gáz szublimálásához és jég alatti felgyülemléséhez vezet. A gáz halmozódásával nő a nyomás, majd a jégpáncél gyenge pontjain megkezdődik a gáz kitörése, ami visszajut a marsi légkörbe. Ugyanakkor a gáz magával viszi a felszín porának egy részét, ami szétterül a jég tetején. Ilyen folyamat a Földön nem tapasztalható, tette hozzá Hansen.


Ezen a területen a kiszökő felszín alatti széndioxid egy kusza hálózatot alkot a tekervényes csatornákból, ez a csipke
Ahogy a felszín anyagai kijutnak a száguldó gázzal tekervényes csatornákat vájnak, ezek egyik legjobb példája a tudósok által "póknak" nevezett képződmény, ahol egyetlen középpontból körkörösen terjednek szét a vékony csatornák.


A pók
Hogy a különböző minták kialakulásához milyen egyéb tényezők járulnak hozzá, az még mindig nem ismert. Elképzelhető, hogy a jég alatti felszíni formákhoz vagy a gáz jég alatti mozgásának különbözőségeihez köthetők.

A felszín anyagai a csatornaképződményeket borító jég tetejére rakódnak le, a mennyiség a tavasz végéhez közeledve és a Nap tevékenységének erősödésével egyre nő, végül a nyár érkeztével amikor az összes jég elpárolog, csupán a felszín tavasz okozta tekervényes sebhelyei maradnak.