Apolló-program az olaj kiváltására

Rakétaprogrammal az olajdrágulás ellen: Bush és McCain több olajat, Obama inkább alternatívát ajánl.

Tegnap ismét agyoncsapta a New York-i tőzsdéken forgó részvények árfolyamát az olaj váratlan drágulása, ami éles fénybe helyezi a politikusok kibontakozó vitáját az energiaárak letörésének lehetséges módjairól. Délután híre jött, hogy Nigériában sztrájkot kezdhetnek a Chevron ottani leányvállalatának dolgozói, illetve az egyik militáns csoport nem vesz részt a legújabb béketárgyalásokon. Ez az információ 2,67 dollárral, 136,68 dollár/hordóra nyomta fel az olajárat, egyben meglökte lefelé az amúgy is lejtőn lévő részvényárakat.

Az elnökségének utolsó féléve előtt álló George Bush arra szólította fel a Kongresszust, hogy enyhítsen az amerikai olajkitermelés környezetvédelmi korlátain. Az elnök szerint az elmúlt időszakban oly sokat fejlődött a technológia, hogy biztonságosan, a környezet veszélyeztetése nélkül lehetne megkezdeni a nyugati és keleti part közelében lévő tengeri lelőhelyek feltárását, illetve az alaszkai természetvédelmi övezet alatti olajkincs kitermelését. John McCain republikánus elnökjelölt az előbbi projektet támogatná, az utóbbit nem.

Bush emellett az olajfinomítók bővítésére szólított fel, mert óriási többletköltséget okoz az USA-nak, hogy benzin- és gázolajigénye egy részét finomított formában kell importálnia. A finomítók bővítését szintén a környezetvédelmi előírások hátráltatják. Szakértők szerint enyhén szólva kétséges, hogy a hazai olajkitermelés felfuttatása megoldást hozhat-e. Ezzel ugyan napi 2 millió hordóval lehetne növelni a kitermelést, ami az USA felhasználásának 20 százaléka, ám világszinten csak 2 százalékos pluszt jelent, ami nem lenne számottevő hatással az olajárra.

Az amerikai elit radikális változást akaró része úgy véli, olyan állami programot kellene indítani az olaj kiváltását ígérő energiaformák, illetve új közlekedési rendszerek - a tömegközlekedés, a biciklis közlekedés stb. - támogatására, mint amilyen a Holdra szállást lehetővé tevő Apollo-program volt a hatvanas években. Az elképzelés szerint a jelenlegi évi 4 milliárd dollárról 30 milliárdra kellene emelni az e célra fordított állami támogatást.


Barack Obama demokrata elnökjelölt fél útig elmegy ennek felkarolásában: 10 éven át évi 15 milliárd dollárra emelné a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását, amihez a széndioxid-kereskedelemből teremtene forrást. Ezt a fajta keresztfinanszírozást McCain is támogatja. Persze az új Apollo-tervnek is vannak ellenzői. A Heritage Foundation konzervatív kutatóintézet szakértői szerint csak pénzkidobás lenne, ha évente 30 milliárd dollárra emelnék az újfajta energiafelhasználás támogatását, mivel csak növelné a gyakorlatilag használhatatlan, scifikbe illő ötletekre elszórt pénz mennyiségét. Az ehhez szükséges adóbevétel elvonná a pénzt a magánszektortól, amely hatékonyabban használhatná fel azt.

Az apollósok viszont azzal érvelnek, hogy számos példa van arra - elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés terén -, hogy az állami és a magánforrások együttes felhasználása hoz jelentős fejlődést egy-egy területen. Jó példa erre az internet, amely állami kutatóintézetekből indult magántőkével felturbózott világhódító útjára.