Bajban a nem angol nyelvű előadók

A Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) évértékelő jelentése szerint a kalózkodás és illegális letöltés továbbra is látványosan rányomja a bélyegét a zeneipar éves teljesítményére. A szakértők szerint a jelenség kiváltképp a nem angol nyelvű előadók fokozatos ellehetetlenülését eredményezi.

Az IFPI szakértői szerint a korábban virágzó zeneiparáról is ismert országok, Spanyolország, Franciaország és Brazília megjelenési adatain lehet leglátványosabban lemérni a kalózkodás és illegális letöltés káros hatásait. Az iparági képviselők szerint több mint aggasztó, hogy a tavalyi év első felében csak 103 helyi zenei album jelent meg Franciaországban, ami 2003 azonos időszakához képest 60 százalékos visszaesést jelent. Brazíliában 2005 és 2009 között 43 százalékkal csökkentek az eladások. 2008-ban az öt legnagyobb kiadó csak 67 helyi művész albumát jelentette meg, míg tíz évvel ezelőtt ez a szám még 625 volt. Spanyolországban a helyi zenészek eladási adatai 2004 és 2009 között 65 százalékkal estek vissza, míg a teljes spanyol zenepiac csökkenése tavaly 17 százalékos volt.

Az IFPI jelentése szerint az európai kontinensen az állam viszonylagos toleranciája miatt Spanyolország kalózkodási mutatói a legrosszabbak, ráadásul a helyi kiadók nem tudják többé gazdaságosan kihasználni az ország és Latin-Amerika kulturális közelségét. Rob Wells, az Universal Music Group International elnökhelyettese az IFPI jelentésére reagálva úgy fogalmazott, "szégyenletes, hogy a hatalmi pozícióban lévő emberek nem csak egyszerűen a gazdasági veszteséget, de az országhatáraikon belül jelentkező kulturális elszegényedést sem veszik észre". Wells szerint drasztikus és gyors ellenlépések nélkül Spanyolország rövidesen "kulturális sivataggá" válhat.

John Kennedy, az IFPI elnöke ehhez hozzátette, a nem angol nyelvű előadók helyzetét nehezíti meg leglátványosabban a kalózkodás, ezért az egyes nemzeti kormányoknak sokkal sürgetőbben kellene kezelni a szerzői jogi visszaélések problémáját, hiszen megvalósult példák is bizonyítják, hogy az állami beavatkozás rendkívül eredményes lehet. Példaként Dél-Korea vagy Svédország esete említhető. A tavalyi svéd események, mint a The Pirate Bay üzemeltetőinek elítélése vagy a jogszabályok szigorítása a digitális értékesítés közel 100 százalékos emelkedését eredményezték, míg Dél-Koreában az ún. fokozatos válasz rendszerének bevezetése a digitális eladásokat 32, a teljes piac forgalmát 18 százalékkal növelte.

Kennedy hozzátette, az IFPI támogatja az olyan, a francia Hadopi-törvényhez vagy a brit Digital Economy Bill-hez hasonló törvényjavaslatokat, amelyek az internetkapcsolat megszakítását helyezik kilátásba a visszaeső jogsértők számára. Mint mondta, meggyőződése, hogy ha az internetezők hozzáférésüket érzik veszélyeztetve, át fogják gondolni az illegális letöltéssel járó kockázatot. Wells szerint, ha a zeneipar megkapja a szükséges jogszabályi támogatást az államoktól, akkor képes lesz arra, hogy a Spotify-hoz vagy a brit Monkey-hoz hasonló, alternatív online szolgáltatások hatékonyan működő, gyorsan terjedő nemzetközi rendszerét építse ki.

Az IFPI adatai egyébként a nemzetközi digitális eladások emelkedését, de a fizikai hordozók értékesítésének csökkenését mutatják. Becslései szerint a digitális album eladások 20, az egy számra vonatkozó online értékesítés 10 százalékkal nőtt, viszont a fizikai hordozók eladási adatai 10 százalékos visszaesést mutattak 2009-ben. Az IFPI szerint 2004 óta összesen 940 százalékkal nőtt az online eladások száma, mégis a teljes zeneipar forgalma 30 százalékos csökkenést mutatott ugyanezen időszak alatt.