Németország - konferencia az IT-katasztrófahelyzetekről

Az informatikai és a kommunikációs rendszerek kiesésének drasztikus következményei lehetnek. A német szakemberek igyekeznek felkészülni egy ilyen vészhelyzetre.

Az Alkalmazott Biztonsági Technológiák Kompetenciaközpontja (CAST) konferenciát rendezett a kritikus infrastruktúrák, köztük az információs technológiák védelméről. A témák között szerepelt, hogy az IT- és más technológiák segíthetnek a vészhelyzetek megoldásában. Emellett döntés született arról, hogy jövőre megrendezik az országos IT Krízismenedzsment Gyakorlatot (IT-LÜKEX), ahol először fogják szimulálni, hogy mi történne, ha a nagy hálózatok megbénulnának és a szerverközpontok számítási kapacitása elérhetetlenné válna.

"A VoIP korszakában egyáltalán nem tudjuk, hogy az elfogadott rendszerek működnének-e" - hangsúlyozta Uwe Jendricke, a Szövetségi Információtechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) szakértője. A BSI a Szövetségi Népességvédelmi és Katasztrófasegítségi Hivatallal (BKK) együttműködve felel a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló úgynevezett Kritikus Infrastruktúrák Védelméről Szóló Nemzeti Stratégia (KRITIS) megvalósításáért. A BSI gyakorlatilag kapcsolati csomópontként működik számos olyan IT- és távközlési konszern számára, amelyek hálózatát kritikusnak minősítették.

Max Mühlhäuser, a Darmstadti Műszaki Egyetem munkatársa rámutatott, hogy még semmit sem lehet tudni arról, hogy mi történne az internet összeomlása esetén a számítási felhőkkel és a közösségi hálózatokkal. Mivel sok cég elhanyagolta az elővigyázatossági intézkedések meghozatalát és kidolgozását, így minden bizonnyal ezek a rendszerek csak nagyon lassan épülnének fel újra. Ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy a szakemberek úgy számoltak, hogy az IT-szolgáltatások 7 napig nem lesznek elérhetők.

Az informatikai és távközlési rendszerek ugyanakkor nagyon fontosak és hasznosak lehetnek. Ezt demonstrálta Knut Manske, az SAP Research szakértője, aki más szakemberekkel együtt a SoKNOS nevű szolgáltatást fejlesztette ki. A SoKNOS központi eleme a Future Public Security Center, ide érkeznek be a különböző szenzorok adatai, majd ezeket összehasonlítják a korábbi szimulációs adatokkal. A rendszer nemrég éles helyzetben is vizsgázott, mikor az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörésekor az óriáscég több száz alkalmazottja ragadt Európában. A SoKNOS-t rövid időn belül bevetési központtá alakították át és onnan koordinálták a dolgozók utazásait, valamint időjárási jelentéseket, illetve Twitter-bejegyzéseket gyűjtöttek össze és elemeztek ki.

Manske a tapasztalatokat úgy összegezte, hogy hamar megmutatkoztak a legnagyobb hiányosságok és problémák. Azonnal felmerült az a kérdés, hogy miként juthat valaki egy katasztrófahelyzetben ahhoz a szaktudáshoz, ami nincs a számítógépén. A legnagyobb gond azonban az, hogy az emberek többsége nem készült fel egy ilyen szituációra és a kieső szolgáltatásokat azonnal szeretnék visszakapni.