Növelhetik a rák kockázatát a klórozott medencék

Egy új tanulmánysorozat szerint a klóros vízben úszás növelheti a rák kialakulásának esélyét, a fertőtlenítőszerrel kezelt medencékben több, mint száz kémiai mellékterméket találtak.

A kutatások még túlságosan szűk körűek és előzetesek ahhoz, hogy bárkit eltanácsoljanak az uszodák és strandok medencéitől, emelte ki Manolis Kogevinas, a barcelonai Környezeti Járványtani Kutató Központ epidemológusa. A tanulmányok csak közvetett bizonyítékokat mutattak a rák kialakulására, csak a rákhoz kötődő vér markerekben tapasztaltak emelkedést. Ezzel együtt Kogevinas úgy véli, a felfedezések arra utalnak, hogy csökkenteni kellene az emberek klórnak való kitettségét. "Az embereknek nem kell félniük az úszástól, nekünk azonban több kutatómunkát kellene beleölnünk a medencék fertőtlenítése új módszereinek kidolgozásába" - nyilatkozta. "Mindez csupán a költség és a haszon viszonyának kérdése."

A klór kiválóan alkalmas a mikrobák elpusztítására, az évek során azonban a tudósok egyre növekvő aggodalommal figyelték az egészségre mért lehetséges hatásait. A vízben a klór reakcióba lép a verejtékkel, a vizelettel, a bőrsejtekkel és más szerves anyagokkal, mindenféle kémiai mellékterméket hozva létre. Az állatokon végzett tanulmányokban az egyes melléktermékek asztmához vagy hólyagrákhoz kapcsolódtak.

Egy új tanulmányban - amin kívül még további kettő is megjelent az Environmental Health Perspectives szaklapban - kémikusok először elemezték a barcelonai uszodák klóros vizeinek összetevőit, amivel több mint száz, többségében mérgező mellékterméket sikerült beazonosítaniuk. Egyes anyagokkal korábban soha nem találkoztak a medencékben vagy a klórral kezelt ivóvízben.

A másik két tanulmány 50 egészséges embert vizsgált, akik 40 percen át úsztak a medencék vizében. A kutatók az úszás előtt és után megmérték a különböző anyagok szintjét az úszók vérében, vizeletében és leheletében. Minden mérés egy markert figyelt, egy jelet a testben végbemenő folyamatokról.

A kutatók elsősorban légzőszervi problémák jeleire számítottak, mivel több korábbi tanulmány kimutatta az asztma kialakulásának magasabb arányát az úszómesterek és versenyúszók szervezetében, valamint az uszodai dolgozóknál a szem, orr és torok irritációjának gyakoriságát. A légzőszervi bántalmak markerei között a kutatás csupán egyetlen emelkedését észlelte, ami arról tanúskodik, milyen könnyedén hatolnak be a tüdőhártyába a vegyületek. Ez egy olyan jel, ami a gyulladásos és asztmatikus megbetegedések kockázatának emelkedését mutatja.

A legmegdöbbentőbb eredmények akkor következtek, amikor a rák markereit kezdték elemezni. A 40 percnyi úszás után erőteljes növekedést produkáltak a rák kialakulásában szerepet játszó DNS sérülések markereinél. Az úszás után a négy leggyakoribb melléktermék koncentrációja hétszer magasabb értéket mutatott. A klór melléktermékei a bőrön át jutnak be a szervezetbe, de a víz felszínén történő levegővétel is hozzájárul a kitettséghez, a vegyületek itt ugyanis illékonnyá válnak. Amikor az úszók nagyobb erőbedobással úsznak, légzésük szaporábbá válik, így még több kemikália kerül a légutakba.

Alfred Bernard, a brüsszeli Louvain Katolikus Egyetem toxikológusa szerint túl korai lenne még kijelenteni, hogy a markerekből leszűrhető rövidtávú változások hosszútávú egészségügyi problémákhoz vezetnének, azonban ő is úgy véli, hogy ez már elegendő ok arra, hogy kellően elővigyázatosak legyünk. "Elég bizonyítékunk van, hogy óvakodjunk ezektől a vegyi anyagoktól. Talán a klór nem a legjobb megoldás az úszómedencék fertőtlenítésére" - összegzett.

Bár nem túl elterjedtek, léteznek alternatívák. Egyes uszodák ózont, réz és ezüst ionokat, vagy akár mohát is alkalmaznak a baktériumok megöléséhez. De ha a klórozást választják is, annak mértéke csökkenthető lenne, sokat segít ugyanis a medencék rendszeres leengedése és tisztítása, igaz ez növeli az üzemeltetés költségeit. Az úszás előtti zuhanyzás is segít, ezzel ugyanis lemoshatjuk a klórral reakcióba lépő szerves anyagok többségét, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy az úszás még mindig jóval egészségesebb, mint ha hanyagolnánk a testmozgást, figyelmeztet Kogevinas.

Bernard szerint célszerű körültekintően kiválasztani a létesítményt. Ha erős klórszaggal mászunk ki a medencéből, vagy a gyerekeknél kiütéseket észlelünk a bőrön, illetve légzési nehézségeket tapasztalunk, érdemes egy másik uszodát keresni.