Végezd el a végső intelligenciatesztet!

Szinte mindenki számára kézenfekvő, hogy egyes emberek okosabbak mint mások, ugyanakkor kevesebb vitáktól hangos területe létezik a tudománynak, mint az intelligencia tanulmányozása.

A kutatók valójában még abban sem értenek egyet, mit jelent maga az intelligencia kifejezés. A súllyal és a magassággal szemben az intelligenciának nincs abszolút mértéke, ahogy az őszinteségnek, vagy a fizikai állóképességnek sincs. Az IQ is csupán egy relatív mutató. Mindazonáltal az évtizedek alatt tudósok hada állt elő különböző tesztekkel, melyek képesek kimutatni, hogy egy egyén intelligensebb-e egy másiknál, valahogy úgy, mint az olimpiai számok, amiből kiderül, hogy ki mekkora súlyt képes felemelni, vagy milyen távolra tud ugrani; igaz, sokat számít a pillanatnyi forma is.

A legtöbb intelligenciateszt különböző mentális feladatok gyűjteményében elért teljesítményeinken alapul. Legáltalánosabban alkalmazott mértékegysége az intelligencia hányados (IQ), amit általában a Wechsler Felnőtt Intelligencia Skála alkalmazásával mérnek. Ebben a tesztben 90 percnyi értelmezési, szókincs és számtani feladatok kombinálásával kapják meg a végső IQ pontszámot. Ez a mérés általában összefüggésben áll iskolai vagy munkahelyi teljesítményünkkel, ezért ebben az értelemben az IQ viszonylag hűen tükrözi mennyire okos egy-egy ember. Mivel az eredeti Wechsler tesztet 1955-ben publikálták, sokan próbálták szisztematikusan lebontani az intelligenciát, hogy lássák vajon a sok egymástól független kognitív képesség összességéről van-e szó, vagy létezik-e egy átívelő teljesítményfaktor, az úgynevezett "általános intelligencia".

Utóbbi koncepciója egy megfigyelésből ered, mely szerint azok az emberek, akik egy bizonyos mentális feladatot jól teljesítenek, hajlamosak más feladatokban is jeleskedni. A területen folytatott kutatások szerint az általános intelligencia az alapvető kognitív teljesítményen túlmutató gondolkodási stratégiák alkalmazásán múlik. Például egy rövidtávú memória tesztben, ahol számsorozatokat kell felidézni, az "okosak" gyakran rendezik a számokat különböző rokonítható csoportokba, mint például 2,4,6 és 5,7,9. Ezeknek a stratégiáknak semmi közük a rövidtávú memória méretének növeléséhez, viszont javítják azt a hatékonyságot, amivel a memóriánk tartalmát rendezzük.

Ugyanez a helyzet a vizuospaciális konstrukciós memóriával, azzal a képességünkkel, ami lehetővé teszi, hogy a különböző tárgyakról és helyekről szerzett térbeli információkkal ismeretlen közegekben manőverezzünk, manipuláljuk ezeket az információkat. Például egy stratégia képessé teszi a sakkmestereket akár százezer állás memorizálására, és azok felidézésére.

Több, mint egy évszázada kutatják a területet, az általános intelligencia azonban mindmáig viták forrása, több pszichológus állítja, hogy nincs egyértelmű összefüggés a különböző mentális feladatok teljesítése között. Az új tesztet összeállító brit Gyógyászati Kutató Tanács (MRC) cambridge-i Észlelési és Agytudományi Egysége is az általános intelligenciát igyekszik tovább boncolgatni. A csapat vezetője, Adrian M. Owen, az MRC agytudósa elmondta, mint már előttük sokan, ők is a lehető legkevesebb teszttel igyekeztek a kognitív képességek lehető legszélesebb skáláját lefedni, melyek jelen ismereteink szerint mind hozzájárulnak az intelligenciához, a memóriától a tervezésig bezáróan. Hol itt az újdonság?

Nos, a kutatók egy lépéssel elődeik előtt járnak, ami elsősorban az agyi képalkotó eljárások legfrissebb vívmányainak köszönhető. A 12 lépcsős tesztet úgy állították össze, hogy az a lehető legtöbb agyterületet megmozgassák, a fennköltebb gondolatokért felelős külső rétegektől a mélyen fekvő szerkezetekig, mint például az emlékek őrzésében és felidézésében nagy szerepet játszó hippokampuszig.

A 20 évnyi kutatáson alapuló "bölcsesség 12 pillére" névre keresztelt teszt felfedi az intelligencia építőkockáit, illetve van egy gyakorlati célja is, friss betekintést nyújt a kutatók számára az általános intelligenciába azáltal, hogy általa felmérhessék a 12 teszt kitöltési eredménye közötti összefüggéseket. A New Scientist és a Discovery Channel jóvoltából a tesztben bárki részt vehet, csupán némi angol tudás szükséges, elsősorban a feladatok értelmezéséhez, illetve az egyik pillérnél elengedhetetlen a nyelvtudás, hogy a képekhez tartozó kérdésekre megfelelően válaszoljunk. Ide kattintva már neki is lehet kezdeni.