A nagy vászon nyújtja a valódi élményt

A Hollandiában és a varsói tőzsdén bejegyzett, a piacok által 780 millió euróra értékelt Cinema City International NV januárban felvásárolta a Palace Cinemas BV-t, így összesen 15 cseh, szlovák és magyar multiplexet adott hozzá eddigi mozijaihoz; a felvásárlással a budapesti mozipiac is jelentősen átalakult. Moshe Greidinger vezérigazgató szerint van jövője a mozinak, az ott futó filmekről végső soron nem a szakma, a forgalmazók és az üzemeltetők, hanem a publikum dönt.

A Palace felvásárlása után milyen terveik vannak a térségben, és folytatódik-e a terjeszkedés más piacokon? Milyen eredményt várnak idén?
- Egy Palace-méretű cég felvásárlása komoly feladat elé állít minket, hiszen beruházásokra van szükség, új felszerelésre és a mozik felújítására. Most elsősorban az integrációra koncentrálunk, bár szinte hetente kapunk új ajánlatokat különböző moziüzemeltetőktől és bevásárlóközpont-építőktől. Jelenleg Kelet-Európában és Izraelben összesen 90 mozink van 866 teremmel, ezzel Európában a harmadikok vagyunk, de természetesen nem zárunk ki semmilyen terjeszkedési lehetőséget; két éve például komolyan terveztük egy brit lánc felvásárlását, igaz, az nem jött össze.

Nagyon távoli országokba viszont egyelőre nem szeretnénk bevonulni, fontos ugyanis, hogy az igazgatóság közel legyen a mozikhoz, tehát legfeljebb, három-, négy- vagy ötórás repüléssel elérhető távolságban legyünk. Tavaly összesen 30,5 millió mozijegyet adtunk el, ez 11 százalékos növekedés az előző évhez képest - viszont 2011-re egy tőzsdén jegyzett cég vezérigazgatójaként sajnos nem mondhatok konkrét számokat a várakozásainkról, talán annyit, hogy a Cinema Cityre vonatkozó idei elemzői várakozásokat gyakran túl optimistának tartom.


Moshe J. Greidinger, a Cinema City vezérigazgatója
Versenyképes tud maradni a mozi az internetes filmletöltés és a házimozik terjedése idején?
- Kezdjük a történelemmel! Az ötvenes években, amikor kijött az első fekete-fehér tévé, az emberek azonnal a mozi haláláról kezdtek beszélni. A hetvenes évek végén, amikor megjött a videó, már biztosak voltak benne, hogy vége a moziba járásnak. Ezek után további rengeteg újítás következett - több csatorna, fizetős tévécsatornák, széles tévéképernyők, majd a plazmatévék, a jobb hangrendszerek és a házimozik -, és mégis, ha eljön például ide, a Cinema City Arénába, az Imax-moziba, és beül a nagy vászon elé, akkor valódi élményben lesz része.

Egy moziban az embert nem zavarják meg váratlan események, és nem is egyedül nézi a filmet, hanem nevetgélő vagy ijedt hangokat adó emberek társaságában. Így az otthoni moziélmény teljesen más, mint a "valódi", ezért úgy gondolom, ha technológiailag fejlesztjük a mozijainkat, akkor az emberek továbbra is jönnek.

Megérik a költséges technológiai fejlesztések?
- Többféle formátumú moziban gondolkodunk; jelenleg elsősorban a digitális forradalomhoz kapcsolódó fejlesztésekbe ruházunk be. Az ehhez kapcsolódó eszközök mozitermenként 100 ezer eurós költséggel járnak - ami esetünkben összesen nyolcmillió eurós fejlesztést jelent -, viszont több helyen tudunk spórolni a beruházás segítségével, ami nekünk és a forgalmazóknak is előnyös, valamint a 3D-s filmeket is egyszerűbben tudjuk az új technológia segítségével vetíteni. Régen, amikor még csak egy teremben vetítettek a mozik a régi filmszalagokkal, háromóránként volt vetítés - érdekes visszagondolni arra, hogy a mai programbőséghez képest ez milyen kellemetlen volt. Így az ilyen technológia a változatosság és a költséghatékonyság szempontjából is jó az üzletnek, az pedig, amit mi szupertechnológiának hívunk - az Imax-mozik -, tényleg az egész mozis műfaj csúcsát jelentik. Például a budapesti Imax sikere pontosan azt jelezi, hogy az emberek mennyire szeretnék igazán jó verzióban látni a filmeket.


A jegyeladásokon kívül milyen bevételi forrásai vannak egy moziüzemeltetőnek?
- Bevételünk legnagyobb részét a jegyeladásokból szerezzük; ennek nagyjából további egynegyede jön hozzá a moziban található szolgáltatásokból, például a pattogatott kukoricából és egyebekből. A reklám- és szponzorációs bevételek nagyon változók, és bonyolultabb lenne meghatározni, hogy általában mekkora bevételt termelnek, hiszen országonként és lánconként más rendszerben működnek. Az a tény, hogy nagy lánc vagyunk, komoly méretgazdasági előnyt jelent számunkra a reklámoknál, emellett a rendezvényszervezési tevékenységünk is beindulóban van - például számítástechnikai cégek rendszeresen lefoglalják a VIP-termeinket, amikor akár saját menedzsmentjüknek bemutatják a legújabb fejlesztéseiket. Úgy látom, a mozik általában egyre fontosabbá válnak a marketingben.

A Cinema City tulajdonában lévő cégnek, a Fórum Hungary Filmforgalmazó Kft.-nek megkülönböztetett szerepe van a partnereik között?
- Nem zárunk ki egyetlen forgalmazót sem. Különösen szorosan együttműködünk a nagy hollywoodi stúdiókkal, amelyek a legnagyobb beszállítóink, de ha valamelyik országban kiemelkedően erős helyi felhozatal van, akkor azok filmjeit is lejátsszuk. Ez volt például az Üvegtigris 3 esetében is, amire országosan már több mint háromszázezer jegyet eladtunk, pedig a cég, amelyik forgalmazza, az egyik legkisebb Magyarországon.

Ahogyan Hollywoodban mondják: olyan jó vagy, mint a következő filmed. Így hiába kicsi egy forgalmazó, ha jó a filmje, akkor nagyként kell kezelni. A beszállítók szerepe nagyon fontos, hiszen ők keresnek meg minket a filmekkel, és a velünk való tárgyalás eredményeként alakul ki, hol és hány kópiával játsszuk a filmjeiket. Majd az első hétvége után a közönség ítél. Ha látjuk a keresletet a publikum részéről, akkor ahhoz igazítjuk a vetítéseket - az Üvegtigris 3-at például ugyanannyi kópiával vetítettük, mint a legnagyobb hollywoodi filmeket.