Szavak nélkül nincs matematika

Az embereknek szükségük van a nyelvre a számok teljes megértéséhez, jelentették be az amerikai Chicago Egyetem kutatói. A régóta gyanított, most viszont szilárd bizonyítékokkal is alátámasztott felfedezésből kiderülhet, hogyan sajátítják el a gyerekek a számérzéket, illetve hogyan válhat rendellenessé a folyamat.

Korábbi tanulmányok, melyeket az Amazonas folyó mentén élő bennszülött törzsekkel végeztek, bebizonyították, hogy nagy nehézségeket okoz számukra a pontos mennyiségek megértése, ha viszonylag nagy számokról van szó, szótárukból ugyanis hiányoznak a háromnál nagyobb számok, sőt a Piraha törzsnek egyáltalán nincsenek szavai a számokra.

Az azonban nem volt egyértelmű, hogy a szavak hiánya, vagy a pontos számokat lényegtelennek tekintő kultúrájuk okozza a számolás képességének hiányát. Elizabet Spaepen, a Chicago Egyetem pszichológusa kollégáival megadta a választ a kérdésre.

A kutatócsoport születésüktől siket nicaraguai embereket tanulmányozott, akik soha nem tanulták a jelnyelv hivatalos formáját, helyette saját jelbeszédet alakítottak ki a kommunikációhoz. Ez a sajátos jelnyelvvel rendelkező közösség egy numerikus kultúrában él, dolgoznak és használják a megkeresett pénzt, szótárukból mégis hiányoznak a számok, a pénz értékét azok különböző alakjaiból és színeikből állapítják meg. Összességében a kutatók arra következtettek, hogy bármilyen matematikai jártasságban kialakult különbség kizárólag a nyelvre vezethető vissza.

Spaepen csapata letesztelte számérzéküket, megkérve négy felnőttet, hogy foglaljanak össze különböző, képekben elmesélt történeteket, melyekben fontos szerepet játszottat a számok. A spanyol ajkú, halló nicaraguaiak és az amerikai jelbeszédet alkalmazó siketek kontroll csoportként szinte végrehajtották ezt a feladatot, jelentősen jobb eredményt érve el, mint a számokat jelbeszédükben nem, vagy alig használó társaik.

Egy másik feladatban a saját jelnyelvet alkalmazók elé egy különböző elemekből álló sorozatot tettek, majd megkérték őket, hogy zsetonok segítségével készítsenek el egy második sorozatot, melyben a zsetonok száma megegyezik az első sorozat elemeinek a számával. A feladatmegoldás során pontosságuk jelentősen romlott a háromnál több elemet tartalmazó sorozatoknál, annak ellenére, hogy ez gyakorlatilag egy kisiskolásnak sem okoz különösebb megterhelést. "Nincsenek drasztikus eltérések" - magyarázta Spaepen. "Meg tudják becsülni a mennyiségeket, de nincs meg a pontos számoláshoz szükséges módszerük"

Spaepen kísérleteiből nem derül ki, hogy a nyelv melyik eleme nélkülözhetetlen a pontos számérzék kifejlesztéséhez, a pszichológusnő azonban azt gyanítja, hogy a számok ismerős sorozata hiányzik, amit minden beszélő gyermek korán elsajátít. A gyerekek ezt a számsort jóval azelőtt megtanulják, mielőtt megértenék, hogy a "négy", az négy elemre vonatkozik, nem hatra vagy háromra, tette hozzá Michael Frank, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichológusa.