Mi lesz a Pentagon hiperszonikus bombázójának sorsa?

A Pentagon kutatási ügynöksége, a DARPA egy újabb hiperszonikus robot bombázót vesztett el egy próbarepülés során a Csendes-óceán fölött. A szakértők szerint ez megpecsételheti a Falcon tervezet sorsát.

A Falcon Hiperszonikus Tesztjármű 2 (HTV-2) sikeresen vált le hordozórakétájáról, azonban ezt követően nem sokára megszakadt vele a kapcsolat. A gépet 20 Machon, vagyis a hangsebesség hússzorosán való repülésre tervezték, célja, hogy az Egyesült Államok órákon belül a világ bármelyik részén csapást mérhessen. A nyílhegy alakú HTV-2 egy Minotaur IV rakétán kezdte meg útját a kaliforniai Vandenberg Légi Támaszpontról. A mérnökök terve az volt, hogy a robotrepülő óránkénti 21 000 kilométeres sebességgel siklórepülésben térjen vissza a Földre, majd útját az óceánban végezze.

A gond az, hogy a rendkívüli sebesség még a nagy magasságú, egészen vékony légkörben is hatalmas, 2000 Celsius-fok körüli hőmérsékletet és plazmát generál, ami ismeretlen problémákkal állítja szembe a gép aerodinamikai, elektronikai és vezérlési rendszereit.

Az első 4 méter hosszú HTV-2 2010-ben repült. A DARPA jelentése szerint a 9 perces teszt 139 másodpercnyi használható adatot eredményezett, mielőtt a kapcsolat megmagyarázhatatlan okokból megszakadt a géppel. Csütörtökön a második próbarepülés ugyanebbe a problémába torkollott. "Több mint 9 percnyi adatot gyűjtöttünk, mielőtt egy anomália a kapcsolat elvesztéséhez vezetett. Az előzetes jelek szerint a repülőgép tervezett repülési pályája mentén becsapódott a Csendes-óceánba" - olvasható a DARPA egyik állásfoglalásában.

A New Scientist szerint a gép azokba a technikai problémákba futott bele, amit már a projektet övező első kritikák alkalmával, 2001-ben boncolgattak a szakértők. A gépnek nem csupán a hővel kell megküzdenie, hanem a körülötte kialakuló ionizált izzó plazma által keltett súlyos elektromos interferenciákkal is.

Az ügynökség saját bevallása szerint sokat tanult a felső légköri tartományokban való hiperszonikus repülésről, ez azonban igen sokba került, a gép ugyanis egy 300 millió dolláros program része volt, ami elég költséges kutatási módszer. "Tudjuk hogyan juttassuk el a repülőgépet a világűr peremére, azt is tudjuk, hogyan indítsuk el a légköri hiperszonikus repülést. Azt azonban még nem tudjuk, hogyan érjük el a kívánt kontrollt a repülés aerodinamikai fázisa során. Ez bosszantó. Biztos vagyok, hogy van rá megoldás, amit meg kell találnunk" - nyilatkozott a DARPA oldalán Chris Schultz őrnagy, a program vezetője, az elemzők szerint azonban a második kudarc a teljes tervezet újragondolását eredményezheti.