Kína űrhajóinak összekapcsolódását gyakorolja

Első alkalommal sikerült Kínának földkörüli pályán két űrjárművet összekapcsolni. A legénység nélküli Sencsu 8 űrhajó a hét elején hagyta el a Földet, hogy összekapcsolódjon a Tiangong-1 űrlaborral. A művelet szerdán, magyar idő szerint 18 óra 29 perckor fejeződött be 340 kilométeres magasságban, éppen Kína fölött.

A dokkolás képessége kulcsfontosságú Kína számára, amennyiben saját űrállomás építésébe szeretnének kezdeni az évtized vége felé. Bár a küldetésben még nem vettek részt emberek, a jövőben induló újabb összekapcsolódási kísérleténél már űrhajósok is lesznek a Sencsuk fedélzetén. A mostani művelet teljesen automatikusan hajtódott végre, a Pekingi Űrrepülés Irányító Központnak nem kellett beavatkoznia. A járművek radarral és optikai szenzorokkal számították ki az egymástól való távolságukat, levezényelve a megközelítést és az összekapcsolódást. A dokkolásnál a Sencsu volt az aktív űrjármű, manőverező rakétáinak begyújtásával közelítve meg az űrlabor dokkoló portját, amihez jelenleg 12 kapocs rögzíti a frissen érkezett űrhajót.

A Sencsu 8 és a Tiangong-1 két hetet tölt egymáshoz kapcsolódva, ezután a Sencsu visszatér a Földre. "Körülbelül 12 nap közös repülés után fognak szétválni" - magyarázta Jang Juguang professzor, a Kínai Űrrepülési, Tudományos és Ipari Társaság képviseletében a kínai állami televízió munkatársainak. "Ezután a Sencsu 8 körülbelül 140 méterre eltávolodik, majd egy második dokkolást hajt végre. Ezt további két nap közös repülés követi, aminek a végeztével 5 kilométerre távolodnak egymástól, ez mindkét jármű számára biztonságos távolság lesz. Végül végrehajtjuk a Sencsu 8 űrhajó visszatérését"

A visszatérő kapszula, fedélzetén a különböző mikrogravitációs kísérletekkel, ejtőernyővel landol. A kísérletek a német űrügynökség, a DLR speciális tárolóiban kaptak helyet, melyekben halakat, növényeket, férgeket, baktériumokat, sőt még emberi ráksejteket is eljuttattak a világűrbe különböző biológiai tanulmányozások céljából. "Nagy pillanat ez a kínai űrtevékenységek történetében" - nyilatkozott a DLS elnöke, Jan Woerner professzor. "A Simbox együttműködés egy olyan tárolókat foglal magába, amikben kis műszeregységek vizsgálják a növényi és állati sejtek viselkedését a súlytalanság közegében. Ez egy rendkívül kifinomult kísérlet és remélem, hogy az eredményei segítenek a Földön a ráksejtek és az immunrendszer viselkedésének alaposabb megismerésében"

Ha a mostani Sencsu repülés továbbra is a tervek szerint zajlik, akkor jövőre két emberi küldetés, a Sencsu 9 és 10 indulhat az űrlaborhoz, ahol az űrhajósok két hetet töltenek majd el. A kínai média szerint nem kizárt, hogy az egyik küldetéssel utazik majd a nemzet első női asztronautája is. Kína 2020 környékére tervezi saját űrállomásának a kialakítását. A nemzet dollár milliárdokat öl űrprogramjába, ami nem csupán az emberi űrrepülésre, de az űrtudományokra is fókuszál. Jelenleg két Hold-szondájuk is pályára állt és már készülnek a harmadik indítására, ami egy holdjárót is lejuttat a felszínre. Jövő héten indul az első Mars-szonda, a Jinghuo-1 a vörös bolygó irányába.