Fokozható a gyógyszerek nélküli fájdalomcsillapítás

A placebo az enyhülésbe vetett hittel csökkenti a fájdalmat. A figyelemelterelés, legyen az például rejtvényfejtés, az agy munkában tartásával éri el ugyanezt. Vajon ugyanaz a folyamat zajlik le az agyban, és ha nem, akkor használható a gyógyszerek helyett a két módszer együttesen?

Az agyi képalkotó eljárások (MRI, fMRI, PET) szerint ugyanarról a folyamatról van szó, placebo alkalmazásakor a tudósok a dorzolaterális prefronális kéregben észleltek aktivitás, ami a magas szintű kognitív funkciókat kontrollálja, mint a munkamemóriát és figyelmet, amit a fent említett rejtvényfejtésnél veszünk igénybe.

Most egy új, a közvetlen viselkedési kutatásokon alapuló tanulmány megingatja azt az elméletet, mely szerint a placebo hatás egy magas szintű kognitív funkció. A szerzők, az amerikai Columbia és Colorado Egyetem kutatói két módszerrel csökkentették a fájdalmat, placebo és egy bonyolult munkamemória feladat alkalmazásával. Amikor azonban a kettőt összerakták "az emberek által tapasztalt fájdalomcsillapodás összeadódott. Nem volt zavar közöttük" - magyarázta Jason T. Buhle, a Columbia Egyetem munkatársa. "Ez arra utal, hogy eltérő mechanizmusokon alapulnak"

A Psychological Science szaklapban megjelent felfedezés segíthet az orvosoknak a gyógyszerek nélküli fájdalomcsökkentés maximalizálásában.

A tanulmányba 33 résztvevőt vontak be, három különálló szakaszban végezve el a kísérletet. Az elsőben a kutatók hőt alkalmaztak az alanyok bőrén, kalibrálva az egyének fájdalom érzetét. A második szakaszban egyes embereknél egy hagyományos bőr krémet alkalmaztak, amiről azt mondták, hogy egy erős hatóanyagokkal rendelkező, ugyanakkor biztonságos fájdalomcsillapító., míg a többiekkel a puszta igazságot közölték a kézápoló krémmel kapcsolatban. A placebo teszten a résztvevők egy keresztre meredtek a képernyőn és úgy értékelték a fájdalomérzetet a hő alkalmazásai után, melyek minden esetben ugyanolyan szinten voltak, a résztvevők azonban váltakozó erősségről számoltak be. Egy újabb kísérletben egyidejűleg alkalmazták a placebót és a figyelemelterelést, különböző fejtörőket elvégeztetésével. Végül a harmadik szakaszban a sima krémet használók megkapták a "fájdalomcsillapító" változatot, és fordítva. Az eljárást az első lépéstől kezdve megismételték.

A fejtörők és a placebo önmagukban is csökkentették a kísérletekben résztvevők fájdalomérzetét ahhoz viszonyítva, amit a képernyőre meredve érzékeltek. A két módszer együttes alkalmazása azonban összeadódott, nem zavarták, vagy hatottak egymásra kölcsönösen. Az adatok arra utalnak, hogy a placebo hatásnak nincs szüksége magasabb szintű figyelemre, vagy munkamemóriára. Mi a helyzet akkor a képalkotó eljárásokkal? "Az agyi képalkotás nagyszerű" - mondta Buhle. "Mivel azonban minden agyterület számtalan dolgot hajt végre, amikor aktivitást észlelünk egy adott területen, akkor nem tudjuk milyen kognitív folyamat vezérli. A mostani tanulmány a placebók működési elvét közvetlen viselkedési megfigyeléssel tesztelte"

A felfedezés ígéretesnek tűnik a fájdalomcsillapítás szempontjából. Az orvosok mind a placebót, mind a figyelemelterelést használják, abban azonban nem voltak biztosak, hogy az egyik nem csökkenti-e a másik hatékonyságát. "Ez a tanulmány bebizonyítja, hogy a kettő együtt is használható és maximális hatás érhető el velük gyógyszerek nélkül" - összegzett Buhle.