EU intézkedések várhatók kínai cégekkel szemben

Az Európai Bizottság hamarosan a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértése miatt indíthat eljárását a Huawei és a ZTE kínai óriáscégek ellen. Akár büntetővámot is kivethetnek a termékeikre.

A Financial Times birtokába jutott információk alapján az Európai Bizottság vizsgálat elindítását fontolgatja, Brüsszelnek ugyanis kézzel fogható bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a kínai állam versenysértő módon támogatta a két helyi társaságot. A gyártók ellen amiatt is eljárás indulhat, mert az európai piacon a gyártási költségeknél jóval olcsóbban kínálták különböző termékeiket. Wei Gu, a Reuters bloggere megjegyezte, hogy az állami támogatások bevett szokásnak számítanak Kínában, ugyanakkor az is igaz, hogy mind a Huawei, mind a ZTE annyira sikeres, hogy nem lenne szükségük plusz kedvezményekre és támogatásokra. A Huawei már így is az Ericsson babérjaira tör.

Az Európai Bizottság már hosszabb ideje figyeli a kínai cégek működését, konkrét intézkedésekre azonban csak a következő hetekben kerülhet sor. Az európai uniós tagállamok képviselőit már a múlt hét csütörtökön tájékoztatták egy zárt egyeztetésen. A formális vizsgálatot elvileg már júniusban elindíthatják. Amennyiben beigazolódik a testület gyanúja és kiderül, hogy a Huawei, illetve a ZTE jogellenes módon kapott támogatást, továbbá elfogadhatatlan üzleti gyakorlatot alkalmazott, úgy az Európai Unió büntetővámokkal sújthatja a vállalatok termékeit. Karel de Gucht kereskedelmi biztos szóvivője a kiszivárgott információkat nem erősítette meg a lap szerkesztőinek, igaz, nem is cáfolta azokat.

Az Európai Bizottság már tavaly februárban azzal vádolta meg Kínát, hogy törvénysértő módon támogat különböző távközlési rendszereket és berendezéseket készítő óriáscégeket, ezáltal a Huawei és a ZTE versenyelőnybe került. Olcsó áraival a Huawei és a ZTE többek közt az európai Siemens-Nokiát és az Alcatel-Lucentet hozta nehéz helyzetbe. Az európai szakértők rávilágítottak: a ZTE a bevételeihez képest hatalmas hitelkerettel rendelkezik. 2009-ben két állami pénzintézet, a China Development Bank és a kínai Export-Import Bank 18 milliárd euró hitelt biztosított a vállalatnak annak ellenére, hogy a bevételei csupán 6 milliárd eurót tettek ki. Az ilyen támogatások lehetővé teszik, hogy a két érintett cég a konkurenseit megelőzve köthessen meg bizonyos üzleteket. Ilyen esetekben a kockázatot nem a szerződést aláíró piaci szereplő, hanem az őt támogató állami bank viseli. Mindez azt jelenti, hogy a ZTE és a Huawei a konkurenseivel szemben jogellenes módon juthatott piaci előnyökhöz.

Mind a Huawei, mind a ZTE tagadta a vádat. "Tagadjuk azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint cégünk dömpingpolitikát alkalmazott volna a piacon vagy illegális állami támogatásban részesült volna" - írta a Huawei közleményében. A ZTE úgy foglmazott: nem részesül illegális vagy bújtatott támogatásban, s egyetlen piacát sem árasztja el dömpingáruval. A Huawei neve egyébként nemrég felmerült a Motorola Mobility lehetséges új tulajdonosaként, de a társaság akár a Nokia Siemens Networks felvásárlását is elképzelhetőnek tartja.