Hazai webshopokba mennek a magyar vásárlók

Egyharmaddal nőtt az élelmiszert és italt online vásárolni szándékozó magyar fogyasztók aránya két év alatt. A magyar webshopok nem érzik magukat veszélyben a multiktól.

A Nielsen ma közzétett felmérése szerint a megkérdezett magyarok 46 százaléka tájékozódott a megkérdezés előtti hónapban élelmiszer vásárlása előtt az interneten, például árakról vagy más fogyasztók véleményéről. A cég szerint az online térhódítása világszerte tendencia, a válaszadók átlag 85 százaléka tervezi, hogy online vásárol valamilyen árucikket vagy szolgáltatást olyan eszközök segítségével, amelyekkel elérhetik a világhálót. Ez az arány három százalékponttal magasabb a 2010. évi felmérésnél. Élelmiszert és italt online beszerezni szándékozók aránya negyvennégy százalékkal emelkedett, 26 százalékra.

A felmért ötvenhat ország átlagában a tervezett online vásárlás legnépszerűbb termékcsoportjai között a ruházati cikk került az élre, és 37 százalékos mutatóval megelőzte a könyvet/újságot (33). Utánuk utazással kapcsolatos menetjegy és szállodafoglalás következik, valamint belépőjegy szórakoztató rendezvényre (30-30). További sorrend: számitógépes és játékszoftver (29); mobil telefon vagy alkatrész (26); bőrápoló szer és kozmetikum, illetve számítógépes és játék hardver (25-25); videó és zene - CD, VCD, DVD – (23), stb.

"Amikor a fogyasztók online vásárlást terveznek, legnagyobb részük tartós fogyasztási cikket vagy szolgáltatást tart szem előtt. Jelenleg azonban érzékelhetően növekszik az internet befolyása a napi fogyasztási cikkek beszerzésére." – állapítja meg John Burbank, a Nielsen stratégiai elnöke. Magyarországon a tavalyelőtti 66-tal szemben idén a fogyasztók 54 százaléka tervezi, hogy online vásárol valamilyen árucikket vagy szolgáltatást a következő hat hónap során. Hazánkban az interneten vásárlók között legnépszerűbb a könyv és újság, amelynél az online beszerzést tervezők aránya 40 százalékról 20-ra csökkent, kétéves összehasonlításban.

Amíg utazással kapcsolatos szolgáltatásokat, repülőjegytől szállodafoglalásig tavalyelőtt a megkérdezettek 15 százaléka szándékozott igénybe venni, addig legutóbb 14 százalék. Szintén csökkenő trendet tapasztaltak a piackutatók a magyar fogyasztók körében öltözködéshez szükséges cikkek tervezett online vásárlásánál, kiegészítőkkel, cipővel és ékszerrel együtt (2012-ben a felmérésben részt vettek 12 százaléka), mobiltelefon vagy tartozékok beszerzésénél (12), szórakoztató rendezvényekre szóló jegyek vételénél (11) és számítógép vásárlásánál (10). A többi termékcsoportot vagy szolgáltatást 10 százaléknál kevesebben említették. Így például az élelmiszert és italt 8, bőrápoló szert és kozmetikumot 4 százalék.

A Nielsen felmérése megállapította, hogy amíg világszerte a válaszadók átlag 61 százaléka tájékozódott a megkérdezés előtti hónapban élelmiszer vásárlása előtt Interneten, például árakról vagy más fogyasztók véleményéről, addig Magyarországon 46 százalék. Láncok szórólapjait olvasta a magyar válaszadók 27, valamely termékről tájékozódott 24, árakat hasonlított össze 20 százaléka, a felmérést megelőző hónap során. További 18 százalék vásárolt valamilyen árucikket, 13 kupont keresett, 7 pedig egy termék kategóriával kapcsolatban gyártók weboldalát böngészte. Élelmiszer vásárlása előtt általában tájékozódik a neten a magyar válaszadók közül naponta 33, hetenként 40 százalék, havonta pedig a többiek. Gyakoriság szempontjából azok következnek, akik kupont keresnek: naponta 25, hetenként pedig 52 százalékuk. Egy-egy termékről tájékozódik online naponként 20, hetente 39 százalék. Árakat hasonlít össze az Interneten az érintettek 12 százaléka naponta, hetentként pedig 44 százaléka.

Az Olcsóbbat.hu friss felmérése szerint a webshopok háromnegyede a választék bővítésével fejlesztené vállalkozását, és csak egyharmada lát kockázatot egy nagyobb külföldi versenytárs megjelenésében – a tulajdonosok fele az Amazon megjelenésétől sem ijedne meg. Közlésük szerint egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként, és nem bízik az online előrefizetésben. A kutatásból kiderül, hogy a hazai internetes boltokban szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai cikkekből a legnagyobb a választék. Harmadik helyen az egészség- és szépségápolási termékek állnak, ezeket a háztartási gépek és eszközök követik. A legszegényesebb kínálat a barkács- és szerszám eszközök kategóriájában mutatkozik, és ugyancsak kevesen árulnak zenei és filmes CD-ket, DVD-ket. E két termékkategóriát a boltoknak csak 1 százalékában találjuk meg.

A magyar boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, ez az arány megoszlik a három legnagyobb oldal között. Jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.

A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása szinte megegyező, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online shopokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba. A boltok közel háromnegyedének naponta kevesebb mint 1 000 látogatója van – 21 százalékuknak jelentősen több, de még mindig kevesebb mint 10 000. Legtöbbjük (56%) 5 000 és 25 000 forint közötti összeget szokott elkölteni egy-egy vásárlás alkalmával. 25 000 és 50 000 forint között 18 százalékuk, 50 000 forint felett 14 százalékuk vásárol az online boltokban.

A webáruházak több mint háromnegyedében van lehetőség a futárnál vagy személyesen a boltban bonyolított készpénzes fizetésre. A webshopok 85 százalékában banki átutalással is lehet rendezni a számlát, a vásárlók többsége azonban bizalmatlan, csupán 14 százalékuk él ezzel a módszerrel. Ennél is kevesebb (3%) a bankkártyás fizetések száma, igaz ezért a boltok is felelősek: alig több mint egynegyedük kínál ilyen lehetőséget. Ami a termékek átvételét illeti: a legnépszerűbb továbbra is a futárszolgálat, de a vásárlók közel egynegyede még mindig a postai csomagszállítást, ötöde pedig személyes átvételt választja. A pickpack átvételi pontok még viszonylag újnak számítanak a piacon: a boltok alig egynegyede kínál ilyen opciót, és a vásárlóknak egyelőre még csak 6 százaléka él vele.

A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné. A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagytöbbsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt” minősítést.

"Összességében elmondható, hogy a webshopok jelentős része még mindig nem használja ki teljes mértékben az internet kínálta lehetőségeket. Egyrészt ők maguk sem ismerik még teljes mélységében a területet, másrészt a fogyasztói bizalom is csak az elmúlt években kezdett megerősödni az internetes vásárlás iránt” – mondta Jenei Péter az Olcsóbbat.hu portálvezetője. „Ahhoz, hogy egy webshop sikeres lehessen, folyamatosan bővíteni kell vásárlói bázisát, és lépést kell tartani az új lehetőségekkel, amelyek egyre biztonságosabb és egyszerűbb vásárlást eredményeznek. A webshopok háromnegyede úgy próbál növekedni, hogy bővíti a termékek választékát, és csak 45%-uk vezet be új szolgáltatásokat. A hirdetést csak a boltok 64%-a jelölte meg a növekedés eszközeként, márpedig nehéz növelni a fogyasztói bázist, ha az újdonságokról nem értesülnek a vásárlók. Fejlesztés, megbízhatóság, népszerűsítés ez a három kulcsszó.”