Kiskapu is járt a térfigyelő kamerákhoz

Az egyik amerikai gyártó lehetővé tette, hogy a termékeihez hozzáférhessenek a titkosszolgálatok.

A NetBotz nevű cég megfigyelési rendszereket készített és azokat számos országban értékesítette, és például kormányzati hivataloknak is felkínálta a megoldásait. Azonban a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) felfedezte, hogy a kamerák rejtett beépített kiskapukat tartalmaznak, amelyekhez hozzáférhetnek az amerikai titkosszolgálatok. Erről a hivatal egy 2005-ös titkos jelentésében írt, ugyanakkor az információt nem adta tovább az illetékes hatóságoknak. Az ügyet az ARD német televízió FAKT című magazinműsora göngyölítette fel.

Mint kiderült, a BND figyelmét már 2004-ben felhívta egy forrás arra, hogy valami gond van a NetBotz megoldásaival. Az egyik eszköz technikai vizsgálata kimutatta, hogy a rendszer titkos kapcsolatot épít ki egy amerikai katonai szerverhez. A gyártó termékeit elsősorban komoly biztonsági besorolású szervertermekbe telepítik. Ilyen kamerák kerültek a frankfurti repülőtér, a dél-koreai űrhajózási egyetem és a thaiföldi kormány adatközpontjaiba.

Az információt a BND nem továbbította a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnak (BfV), sőt, más jelentéseiben sem tüntette fel. Ennek oka az volt, hogy a BND lehetséges politikai következményektől tartott. A FAKT kutatásaiból ismertté vált, hogy a BfV csak tavaly szerzett tudomást a dologról, miután a szövetségi főállamügyészség vizsgálatot indított. A NetBotz ügyfele volt például a német külügyminisztérium és számos hadiipari konszern, és a valódi árnál olcsóbban kínálta a megoldásait. A vállalat 2007 óta a Schneider Electric tulajdonában van.

A NetBotz megpróbálta elérni, hogy egy német piaci szereplő vásárolja meg, így akarta ugyanis elrejteni azt, hogy kiderüljön: a technológia amerikai. A Schneider Electric semmit sem tudott az ügyről és a francia kibervédelmi hivatal (ANSSI) is elismerte, hogy az eszközöket eddig nem vizsgálta meg. A német kancellária, a BND, a BfV, a szövetségi belügyminisztérium és a szövetségi főállamügyészség sem kommentálta az ügyet.