Battlefield 1

Kiadó: Electronic Arts
Fejlesztő: DICE
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core i5-6600K 3,5 GHz-es vagy AMD FX-6350 processzor, Nvidia GeForce GTX 660 vagy ATI Radeon HD 7850 grafikus kártya, 8 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-4790 4-Core 3,6 GHz-es vagy AMD FX-8350 processzor, Nvidia GeForce GTX 1060 vagy ATI Radeon RX 480 grafikus kártya, 16 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Battlefield-sorozat, Call of Duty-sorozat
Kategória: FPS

Egy merész húzással a DICE fejlesztői újra visszavezették a múltba a népszerű Battlefield-sorozatot, amelyben így rendhagyó módon az első világháború legizgalmasabb ütközeteinek részeseivé válhatunk. Játéktesztünkből kiderítheted, hogy mennyire volt szerencsés lépés mindez a készítők részéről!

Amikor az Electronic Arts és a DICE elhatározták, hogy ellenfelet állítanak a Call of Duty-játékoknak, és ehhez a nagy múltú Battlefield-sorozatot használják fel, nagyon sok rajongó érezte, hogy komoly baj lesz még ebből. Hiába volt ugyanis nagyszerű a Battlefield 3, a csodaszép grafikán, a valószerűbb megközelítésen és a többjátékos módon túl semmivel sem tudott többet nyújtani, mint a nagy rivális, de ami még ennél is komolyabb gond volt, hogy két év múlva már meg is érkezett a folytatás, avagy a Battlefield 4, aminek sokak szerint egyáltalán nem szabadott volna megjelennie. Pláne nem úgy és olyan formában, ahogyan azt a premier idején megéltük!

Ennél is volt azonban sokkal lejjebb, amit a rablók és pandúrok koncepcióját feldolgozó Battlefield Hardline által tapasztalhattunk meg, és noha ezt nem a svéd fejlesztők készítették el, hanem a Dead Space alkotói, azonban az EA így is válaszút elé érkezett: vagy továbbra is a Call of Duty nyomában maradnak, vagy szabad kezet adnak a DICE kreativitásának, és hagyják őket kibontakozni. Ma már tudjuk, hogy ha nem is pontosan így történt, de valami hasonló dolog zajlott le a háttérben, aminek köszönhetően megszületett a Battlefield 1, amely az első világháború középpontba állításával alaposan meglepte a szakmát és a rajongókat egyaránt, a megjelenés után néhány nappal pedig már határozottan kijelenthetjük, hogy ennél szerencsésebb változtatást nem is alkalmazhattak volna a készítők.




Az első világháborút ugyanis bár többször feldolgozta már a múltban néhány videojáték, de ezek mindegyike erőteljesen a középkategóriát súrolta – néhány kivételtől eltekintve –, hovatovább a kérdéses történelmi időszak soha nem örvendett akkora népszerűségnek, mint például a második világégés, ahonnan egykoron a sorozat is elindult. Főként ennek, valamint a fejlesztők elképesztő kreativitásának köszönhetően a Battlefield 1 már a bejelentéskor bemutatott trailerrel levett minket a lábunkról, és az ott elvarázsolt emberek többsége bizonyára a megjelenésig kitartott mellette, hiszen minél többet láthattunk a játékból, annál jobban elhittük, hogy a világháborús megközelítés egy olyan téma, amelyet eddig érthetetlenül mellőzött a játékipar.

Mi sem bizonyítja ezt jobban más, mint hogy az alkotás kampánya minden idők egyik legjobb története lett, amelyet valaha egy történelmi FPS-ben átélhettünk, így messze lekörözi az összes eddigi Battlefield-játékot – beleértve az ebből a szempontból mindig erős Bad Company mellékszálat. A sztori a prológussal együtt hat teljes fejezetben meséli el nekünk az első világháború legnagyobb ütközeteit, de messze nem olyan formában, mint ahogyan az a történelemkönyvek hasábjain olvashatjuk. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a cselekmény kellően izgalmas és átérezhető legyen, hiszen bár nyilván a helyszínek és a körülmények a realizmus talaján maradtak, ellenben maguk a sztorik fiktívek lettek.

Igen, valóban sztorikat írtunk, hiszen a Battlefield 1 nem egy átfogó történetet mesél el nekünk egyetlen főhős oldalán, hanem több kisebb eseményt, amelyek során belebújhatunk majd többek között egy szélhámos amerikai pilóta, egy testvérét kereső olasz katona, de még egy arab szabadságharcos bőrébe is, aminek köszönhetően egy páratlanul sokszínű, ámde mégis egységes és hihető eseményfolyamot élhetünk át 8-10 órába sűrítve.

Nyilván a Battlefield 1 kampányának megítéléséhez nagy szükség van arra, hogy ismerjük és szeressük is a világháborút, hiszen ez jelentős mértékben hozzájárul a végeredmény élvezetéhez, illetve tiszteletéhez – pláne abban az esetben, ha egy korabeli fegyvert foghatunk a kezünkbe, vagy a világ első páncélosait vehetjük irányításunk alá. Bármilyen általános alapismerettel is rendelkezzünk a világháború kapcsán, biztosak lehetünk abban, hogy mind visszaköszön majd a kampányból, legyen szó akár a mustárgázról, akár a lovas rohamokról vagy éppen a duplaszárnyú repülőgépekről, melyekről bizonyára még azok is hallottak, akik életükben soha nem olvastak egy betűt sem erről a történelmi korszakról.




Érdekesség, hogy a készítők a korábbi részekhez képest egy kicsit lelassították a játékmenetet, de még ennek ellenére is sokkal intenzívebbnek állítottak be néhány eseményt, noha ez nyilván a szükséges rossz volt ahhoz, hogy a játék fenntarthassa a pergősebb ütközetek kedvelőinek érdeklődését is. Szintén sokakat homlokráncolásra késztethet, hogy akadnak állítólagos prototípusok is a játékban, így hiába kapott szerepet a Battlefield 1-ben a kor összes fegyvere és harcjárműve, sőt hiába élhetünk minden eddiginél alaposabban a közelharci lehetőségekkel, a géppuskát cipelő páncélruhás szuperemberek megjelenése azért már olyan túlzás, amelyet nem biztos, hogy mindenki képes lesz elnézni.

Mindezen túl akadnak még a történetnek alapvető problémái – például a magyar seregek kizárólag ellenségként kaptak helyet a játékban –, azonban aki egy nagyszerű és átfogó cselekményre, kiváló zenékre, látványos akciókra, járművek irányítására és korábban soha nem tapasztalt világháborús élményre vágyik, az biztosan minden másodpercét imádja majd. Főleg, hogy ezúttal minden eddiginél nagyobb változatosság is vár majd ránk, ezáltal például nemcsak a szokásos módon, hanem akár lopakodva is teljesíthetjük a küldetéseket, noha ez az ellenfelek felemás mesterséges intelligenciája miatt azért biztosan nem lesz egy kedvelt alternatíva.

Habár a Battlefield 1-ben végre a kampány is nagyszerűen sikerült és megfelelően tartalmas lett, összességében azért még mindig a többjátékos módtól várhatjuk az igazán nagy varázslatot. Hiába mutatja ugyanis meg a világégés összes hadszínterét a sztori, és repít el minket a világ szinte minden tájára, igazán izgalmassá akkor válnak az ütközetek, ha azokat mások ellen vívhatjuk meg. A DICE ugyanis természetesen multiplayer élményről is gondoskodott nekünk, amelynek révén 64 fő oldalán élhetjük át az első világháború legnagyobb csatáit, méghozzá a szokásos játékmódok – Team Deathmatch, Conquest, Rush és Domination – mellett két új lehetőség társaságában.

Mivel a fentieket bizonyára mindenki ismeri, aki életében betöltött legalább egy Battlefield-játékot, ezért az alábbiakban most inkább a két újdonságra koncentrálnánk. Ezek közül az első a War Pigeons, amely tulajdonképpen a Team Deathmatch lehetőséget bolondítja meg azzal, hogy az ütközetek alatt postagalambokat kell begyűjtenünk ahhoz, hogy a lábukra erősített üzenetek útján zárótüzet kérjünk a tüzérségtől, ezzel pontot szerezve osztagunk számára.

A másik újdonság az Operations névre hallgat, és egy több pályán át tartó ütközetről van szó, amelyet védőként vagy támadóként egyaránt átélhetünk. A játékmód érdekessége, hogy minden egyes pályaváltás után taktikát is kell váltaniuk a csapatoknak – illeszkedve az új csataterek és felszerelések sajátosságaihoz –, de mindezen túl egy-egy jelentősebb esemény is színesíti majd az ütközeteket, ezáltal hol egy páncélvonat robog be a pályára, hol egy óriási léghajó jelenik meg az égen, óriási veszteségeket okozva ezzel valamelyik fél soraiban.




A Battlefield 1 ráadásul a többjátékos módban is képes ugyanazt az élményt és hangulatot garantálni, amit a kampány, méghozzá mind az első világháborús atmoszféra, mind a látvány kapcsán, aminek hála korábban soha nem tapasztalt mennyiségű egység vár majd ránk a csatatéren. Az ütközetekbe természetesen ezúttal is a szokványos kasztok oldalán vethetjük bele magunkat, így a négy karakterosztály szerepe szinte mit sem változott a korábbi epizódokban megismertekhez képest, bár nyilván itt más módszerekkel gyógyít egy medic, és kevesebb felszereléssel rendelkezik egy assault.

Mellettük a jól ismert support és scout karakterekkel léphetünk csatamezőre, de rajtuk kívül megjelent még a tanker, a pilot és a cavalry, akiket csata előtt ugyan nem választhatunk, de az első elhalálozás után lehetőségünk lesz ezek képében újjáéledni, így vezethetünk majd repülőgépet, bepattanhatunk egy páncélosba, sőt felülhetünk egy ló nyergébe is. Apróbb, ámde annál érdekesebb újdonságnak tekinthető az elit kasztok érkezése, melyeket szintén nem választhatunk rögtön az ütközetek előtt, hanem a pálya egyes pontjain vehetjük fel a hozzá szükséges elit felszereléseket. Ennek fényében átalakulhatunk egy fémpáncélba burkolózó gépágyús hőssé, egy gázmaszkos lángszóróssá, valamint egy hatalmas páncéltörővel rendelkező tankelhárítóvá is.

Ezek az apróságok alaposan feldobták a hangulatos ütközeteket, amelyek során ezúttal is tudunk majd fejlődni, illetve értékes jutalmakat feloldani magunknak. Ez utóbbi egyébiránt jelenleg a multiplayer egyik leggyengébb pontja, hiszen a mérkőzések végén véletlenszerűen kisorsolt Battlepackok igazságtalanok, a kitüntetésekhez megálmodott szisztéma pedig egyenesen nevetséges, hiszen ki tudná előre megmondani, hogy milyen teljesítményt ér majd el a csatatéren?




Grafika: A Battlefield 1 ugyanakkor nemcsak a tartalom és a hangulat kapcsán nyújt kimagasló élményt, hanem a grafika tekintetében is! A DICE már a Star Wars: Battlerfont esetében hihetetlen dolgokat hozott ki a Frostbite grafikus motorból, azonban most még tovább emelték a színvonalat, így kétség sem férhet hozzá, hogy megszületett minden idők legszebb FPS-játéka. Az elképesztően realisztikus átvezetők mellett ugyanis hihetetlenül részletes pályák és karaktermodellek várnak ránk, amelyek mellett nyilván a bugokból sem szenvedünk majd hiányt, de ez kis túlzással már a svédek egyik sajátosságának tekinthető.

A játék a legapróbb részletekig kidolgozott, nincsenek benne alacsony felbontású textúrák, sem hiányosan kidolgozott, erőforrás-kímélő megoldások, sőt a rombolhatóság is ott van a szeren, noha ezt leginkább az egyjátékos kampányban tapasztalhatjuk meg, méghozzá egy harckocsiba pattanva, amivel valóban szinte porig rombolhatunk bármit. Elképesztő látvány vár ránk mindemellett a repülős bevetések során, de akadnak olyan pályarészek is, amelyeknél egyszerűen meg kellett állnunk néhány másodpercre, hogy kiélvezzük a virtuális világ csodáját. Persze ennek az élvezetéhez megfelelő számítógépre is szükségünk lesz, hiszen amennyiben teljes pompájában akarjuk élvezni a végeredményt, legalább az ajánlott gépigény követelményeit el kell érnünk.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A Battlefield-sorozat a kezelőfelület és az irányítás kapcsán mindig is az egyik leginkább letisztult és legkönnyebben kezelhető játékok közé tartozott. Ez szerencsére a Battlefield 1 esetében is megmaradt, így biztosan senkinek sem lehet majd problémája ezen a téren a végeredménnyel.

Játszhatóság: A két Bad Company kivételével talán még soha sem mondhattuk el azt, hogy maradéktalanul elégedettek vagyunk egy Battlefield-játék kampányával. A DICE azonban az első világháborúban nagyon magára talált, és elképesztő kreativitással képesek voltak egy izgalmas, ám egyben mégis hiteles sztorit megalkotni, amely a maga 8-10 órájával nemcsak nagyon tartalmas, hanem egészen kellemes is lett. Nyilván az újrajátszhatóság leginkább csak a páratlan látvány miatt lehet esedékes, ugyanakkor ott van a nagyszerű többjátékos mód, amely a későbbi tartalmak révén hónapok múlva is érdemes lesz arra, hogy újra és újra megvívjunk benne egy-egy csatát. Az persze más kérdés, hogy mennyire korrekt dolog az EA részéről, hogy még egy játék árát elkérik majd a rajongóktól a további pályákért és játékmódokért.

Intelligencia, nehézség: Ha valamin fogást tudunk találni a Battlefield 1 kapcsán, az nem más, mint a mesterséges intelligencia. Az egyjátékos kampányban ugyanis elképesztően buták az ellenfelek, gyakran meghökkentően egyszerűen viselkednek a legalapvetőbb helyzetekben is, ami óriási ellentétet jelent a játékélményhez képest. Nyilván ez a többjátékos ütközetek során már nem lesz mérvadó, ugyanakkor a kampányt még a legnehezebb nehézségi fokozaton is kellemetlenné teheti.

Hangok, zene: Egy ilyen játékélményhez és grafikához természetesen elengedhetetlen a megfelelő hangok és zenék használata, amivel kapcsolatban a DICE sohasem spórolt. Ezt a jó szokásukat pedig a Battlefield 1 esetében is megőrizték, ennek megfelelően hihetetlenül realisztikus fegyverhangok, csatazajok és a sorozatra jellemző hősies dallamok társaságában léphetünk csatamezőre.

Összegzés: A Battlefield 1 idén minden kétséget kizáróan több helyen is elnyeri majd az Év Játéka díjat, hiszen a DICE valami olyasmit alkotott meg, amelyhez foghatót régóta nem tapasztaltunk már – sőt a tematika kapcsán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy soha. Úgy sikerült ugyanis újdonsággal megtölteniük egy igazán klasszikus sorozatot, hogy közben megőrizték annak sajátosságait, és elismerő bólintásra késztették még a legnagyobb szkeptikusokat is. Az első világháborúhoz ugyanis eddig valamiért féltek hozzányúlni a fejlesztők, de a svédek bebizonyították, hogy ennél jobb környezet aligha létezhet 2016-ban egy FPS számára.

Szívesen látnánk belőle trendet, hiszen nagyon sok oldalról meg lehetne még közelíteni ezt a témát, egyetlen probléma, hogy a kötöttség miatt komoly gondot jelenthet az újdonságok bevezetése, hiszen ez az alkotás szinte minden fegyvert és harcjárművet felvonultatott, amely abban az időben jellemző volt a csatatereken. Ennek ellenére még egyszer azért el lehetne sütni mindezt, pláne ilyen minőségben!