Az alapító - Mert a McDonald's mindenki kedvence

Vannak tipikus, a központi figurát felmagasztaló életrajzi filmek, azonban Az alapító közel sem ilyen. Lehet, hogy a megtekintés után még a McDonald'sot is megutáljuk?

Hogy tetszett Az alapító?

Tetszett, jó film.

Közepes lett.

Gyengén sikerült.

Még nem láttam.

Az alapító kapcsán azt lehetett előzetesen olvasni, hogy a film a McDonald's étteremlánc alapítójáról fog szólni. De hogy lehet, hogy akkor a főhős, akit Michael Keaton alakít ismét csak remekül, egy bizonyos Ray Kroc, akit még véletlenül sem McDonaldnak hívnak? Aki nem ismeri a gyorsétterem történetét, az igencsak meg fog lepődni a film nézése közben, és még attól sem kell tartania, hogy azt sulykolnák bele, hogy egyen a McDonald'sban, mert az jó.


A történet főhőse egy középkorú ügynök, aki sokadik vállalkozása keretében éppen mixerekkel házal (nem túl sok sikerrel), amikor is kap egy hívást, hogy egy kuncsaft hatot szeretne rendelni belőle. Nem hisz a fülének, ezért autóba pattanva Amerika keleti partján köt ki, ahol felfedez egy kis hamburgerest, mely előtt hatalmas sorok kígyóznak. A népszerűségre hihetetlen gyors kiszolgálásával (20 helyett fél perc a várakozási idő) szert tevő hely neve McDonald's volt. Ez nyomban megihlette Ray Krocot, és nekilátott megvalósítani az álmát. Bárkin és bármin átgázolva.

Aki a McDonald's alapításáról szóló film kapcsán a McDonald's konkrét megalapítására, a kezdetekre kíváncsi, az a film első negyedében kap egy pár perces dialógot, amiből mindent megtudhat, azonban a fókusz a franchise, az étteremlánc megalapításán van. Ennek a folyamatnak a lépcsőit, főbb szereplőit és az adódó buktatókat mutatja be Az alapító, miközben a fókuszban az alapító testvérpár és az ügynök kapcsolata mellett utóbbi erőfeszítései kerülnek, hiszen mindvégig azon van, hogy kisajtoljon valami hasznot a kooperációból.


Krocot természetesen csakis a pénz érdekli, ennek érdekében könnyű szívvel áldozza fel személyes kapcsolatait - bizton mondhatjuk tehát, hogy a filmet nem a McDonald's PR-osztálya finanszírozta. Az amerikai álom efféle ábrázolása, mely arra mutat rá, hogy olykor közel sem tehetségre vagy hozzáértésre van szükség, hanem elég a puszta kitartás, a felelőtlennek tűnő kockázatok bevállalása és a gumicsonton való fáradhatatlan nyammogás. Ez lehet, hogy nem újdonság, de mindenképpen szíven üti az embert az, amit lát, főleg a legvégén, amikor való életbeli képsorok kerülnek elénk, s a stáblista alatt valós interjúrészletek szólnak, melyek tartalma..., nos, igen.

Az alapító kifejezetten jól sikerült film lett, bár inkább a krónikaszerű életrajzi alkotások közé sorolható be, mintsem a mélyebb, elgondolkodtatóbb, megannyi kérdést felvetők közé. A megközelítése mindenképpen friss volt azzal, hogy egy antipatikus figurát, egy kvázi antihőst állított a középpontjába, s ennek köszönhetően a nézők sem nagyon fogják tudni, hogy miképp is kellene érezniük iránta. Olykor azonban egy kis bizonytalanság és kétkedés még jót is tehet az ember lelkének. Most már csak az a kérdés, hogy mozi után hová megy vacsorázni a néző? Mert hiába érezzünk magunkat mocskosnak a film megtekintése után, a testvérpár tiszteletére lehet, hogy mégiscsak le fog csúszni egy-két sajtburger.

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Az alapító (The Founder) feliratos, amerikai életrajzi dráma, 115 perc, 2016 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: John Lee Hancock forgatókönyvíró: Robert D. Siegel operatőr: John Schwartzman zene: Carter Burwell producer: Don Handfield szereplők: Michael Keaton (Ray Kroc) Nick Offerman (Dick McDonald) John Carroll Lynch (Mac McDonald) Linda Cardellini (Joan Smith) Patrick Wilson (Rollie Smith) Laura Dern (Ethel Kroc) B.J. Novak (Harry Sonneborn)