Felgyorsítják a földrengéseket az olajkutak

A repesztéses technológiára támaszkodó kutak miatt hamarabb következnek be a katasztrófák.

A palagáz és palaolaj kitermelését lehetővé tévő technológiák gyakorlatilag megjelenésük óta vegyes visszhangot váltanak ki, hiszen a tengerentúlon ezzel egyrészt sokak számára nyílik meg az út a komoly profitszerzés előtt, másrészt azonban a helyi lakosság (és a szakértők egy része) gyakran félelmeinek ad hangot, kiemelve a földrengések számának megugrását. Egy kelet-spanyolországi földgáztárolónál már igazolták az összefüggést, és azt nem nyitják meg, most a repesztéses módszernél is bizonyítékokat szereztek.

A US Geological Survey szakemberei a tavaly szeptemberben bekövetkezett oklahomai földrengést vizsgálták meg, amely a Richter-skálán elért 5,8-as besorolásával az államban bekövetkezett eddigi legsúlyosabbnak minősül. Az általuk elkészített részletes tanulmányban arra mutatnak rá, hogy itt összefüggés lehet a gáz- és olajcégek által a felszín alá pumpált víz mennyisége, a pumpálás üteme, valamint a földrengés bekövetkezte között, a számítógépes modellek alapján legalábbis erre a következtetésre juthatunk. A pontos okot ugyan hivatalosan a mai napig nem nevezték meg, de nagyon úgy tűnik, hogy helyes döntés volt a környékbeli kutak leállítása.


A kitermelés részeként felhasznált nagy mennyiségű vizet általában a jóval keményebb gránit felett elhelyezkedő porózus rétegbe pumpálják be, maga a gránit azonban törésvonalakat tartalmazhat. Ilyen törésvonal helyezkedik el az Oklahoma City-től északra lévő Stillwater alatt is, amely minden bizonnyal a gyorsabb ütemű pumpálás miatt csúszott meg, kiváltva ezzel a földrengést. A most közzétett anyagban a tempóra hívják fel a figyelmet, és bár azt nem tudják, hogy a helyszínen működő cégek miért kezdtek 2013-ban nagyobb ütemű pumpálásba, szerintük egyértelműen kimutatható, hogy ez (valamint a később végrehajtott gyors csökkenés) még jobban felgyorsította a természetes folyamatokat, növelve a belső feszültséget, majd pedig kiváltva a rengést.

Más csoportok eközben további érzékelők elhelyezésével igyekeznek még szorosabbra fűzni a megfigyelést, hogy jobban megértsük az emberi tevékenység hatását. A munka folytatódik, hiszen a folyamat teljes megértésétől még messze vagyunk.