Vajon eljöhet a jelszavak nélküli világ?

Napjainkban minden embernek átlagosan akár 100 jelszót is meg kell jegyeznie, ez pedig nem túl hatékony módszer.

A 33 éves Patricia Arias Cabarcos egy olyan világban szeretne élni, amelyben nincs szükség jelszavakra. A Mannheimi Egyetem hallgatója megbízható és egyszerű megoldást keres, s egy olyan rendszert fejleszt, amely az okostelefonunk segítségével felismeri az arcunkat, a bőrünket, a szívverésünket vagy a szemmozgásunkat.

"A mindennapjainkat gyakorlatilag online éljük. Jelszavakra van szükségünk az okostelefonunkhoz, a laptopunkhoz, a fitneszstúdióba való bejelentkezéshez, az internetes megrendelésekhez vagy az online banki tevékenységekhez. Minden embernek átlagosan akár 100 jelszót is meg kell jegyeznie. Ez egyrészt nem praktikus, másrészt egyáltalán nem biztonságos. A célom egy olyan rendszer megalkotása, amellyel ezt a problémát sikerül megoldani. A jelszavak helyett vannak egyszerűbb azonosítási módszerek is."

"Az általam fejlesztett rendszer automatikusan és a helyzetektől függetlenül képes lesz választani a különböző mechanizmusok között. Szenzorok segítségével már most is van lehetőség arra, hogy valaki az ujjlenyomatával lezárja az okostelefonját. Ezt a megoldást szeretném kibővíteni, ugyanis a technikánkkal sokkal több dologra van lehetőség. A madridi egyetemen a hallgatóimmal a szemkövetéses módszerrel kísérleteztünk. Különböző képeket kellett pontosan megnézniük, majd titokban az egyiket ki kellett választaniuk jelszónak. A második szakaszban azután azt az adott fotót és más felvételeket is megtekintettek, én pedig a szemmozgásukat figyelő eszköz segítségével - és a kiválasztott képek azonosításával - pontosan tudtam, hogy melyik diák ül előttem."

"De már régóta felmerült az az ötlet is, hogy az agyhullámok mérésével fel lehetne ismerni, hogy valaki melyik szóra gondolt. Napjainkban már szinte mindent mérni lehet. A szemmozgásunkat, a szívverésünket, az arcunkat vagy éppen az ujjlenyomatainkat, de azt a helyet is, ahol éppen tartózkodunk vagy annak módját, ahogy mozgunk és gépelünk. Az én rendszerem ezeket az adatokat kötheti össze egymással és így számos tényezőt lehet majd ötvözni. Ezt úgy is el lehet képzelni, mint egy agyat, amely az adatainkat tárolja és kezeli" - jelentette ki a szakember.

A kutató hozzátette, hogy az olyan érzékeny folyamatoknál, mint például az online banki tevékenység, természetesen különlegesen szigorú mechanizmusokat alkalmaznak majd egyszerre: így a szívverés-, az ujjlenyomat- és a gépelési minták is szerepet kaphatnak. Az adatok tárolásának helyén egyelőre még gondolkodnak. Cabarcos számára fontos, hogy minden felhasználó megtartsa az ellenőrzést az adatai felett. Ehhez azonban mindenkinek saját szerver kellene, amit meglehetősen nehezen lehetne kivitelezni. Így egy olyan megoldáson dolgoznak, amely egyszerű a felhasználók számára, de ennek ellenére védi a magánszférájukat. Egyelőre a fejlesztés elején tartanak, a rendszer prototípusa az év végére készülhet el.