WHO: diétás üditőkkel valójában nem lehet diétázni

Nem segítenek a kilók ledobásában, inkább hozzá kellene szokni a kevésbé édes ízekhez. Ráadásul növelik a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a halálozás hosszú távú kockázatát.

A kilókat leadni próbáló emberek gyakran diétás italok, mesterségesen édesített finomságok és más, helyettesítő cukrot tartalmazó termékek fogyasztásával csökkentik a kalóriákat. Az Egészségügyi Világszervezet új értékelése szerint azonban ezek a mesterséges édesítőszerek nem hatékonyak a súlykontroll szempontjából. A szervezet hétfőn kiadott iránymutatásában azt ajánlja, hogy ne próbáljuk mesterséges édesítőszerekkel javítani az egészségi állapotot. Az ajánlás az egészséges gyermekekre és felnőttekre vonatkozik, de nem vonatkozik a már meglévő cukorbetegségben szenvedőkre, akik számára még mindig előnyös lehet a használatuk.

"Az embereknek más módszereket kell fontolóra venniük a szabad cukrok bevitelének csökkentésére, például a természetesen előforduló cukrokat tartalmazó élelmiszerek, például gyümölcsök, vagy édesítés nélküli ételek és italok fogyasztását" - mondta Francesco Branca, a WHO táplálkozásért és élelmiszerbiztonságért felelős igazgatója. "Az embereknek az egészségük javítása érdekében már életük korai szakaszában csökkenteniük kellene az édes ételek mennyiségét" - tette hozzá. A WHO következtetése nem meglepő; évek óta gyűlnek az adatok, amelyek arra utalnak, hogy a szintetikus édesítőszerek visszájára fordulhatnak az egészség javítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Államokban az elhízás arányának növekedésével párhuzamosan a mesterséges édesítőszerek használata is emelkedett.

A WHO által a helyettesítő édesítőszerek értékeléséhez a szakértők szisztematikusan áttekintették 283 egyedi tanulmány adatait, köztük 50 randomizált, kontrollált vizsgálat és 47 esettanulmány adatait. A tanulmányok számos mesterséges édesítőszert vizsgáltak, köztük a szacharin, aszpartám, aceszulfám-kálium, szukralóz, neotám, advantám, sztevia és szteviaszármazékok. A randomizált, kontrollált vizsgálatokban a WHO szakértői megállapították, hogy a mesterséges édesítőszerek csökkentették a kalóriabevitelt, a testsúlyt és a testtömegindexet (BMI) - legalábbis kezdetben. A legtöbb ilyen kísérlet mindössze három hónapig vagy annál rövidebb ideig tartott. A 6-18 hónapig tartó vizsgálatokban az eredmények nem egyértelműek, de szignifikásan nem utalnak a testsúlyra gyakorolt hatásra.


A probléma része az is, hogy egyes vizsgálatokban a mesterséges édesítőszerek használatát a sima cukorral hasonlították össze. Néhány vizsgálatban a résztvevők a szokásos étrendjük mellett cukrot vagy mesterséges édesítőszert tartalmazó ételeket vagy italokat kaptak, ami közvetlen összehasonlítást eredményezett. Ezekben az esetekben azok a résztvevők, akik a mesterségesen édesített termékeket kapták, alacsonyabb testsúlyt mutattak, mint azok, akik a cukros bónusz finomságokat ették.

A valós körülmények között azonban sokan döntenek úgy, hogy a cukros ételeket és italokat a jelenlegi étrendjükben mesterségesen édesített változatokra cserélik. Csak négy vizsgálatban vizsgálták kifejezetten ezt - mesterségesen édesített italok, például diétás üdítők beiktatását olyan emberek étrendjébe, akik általában cukros italokat fogyasztottak. Ezek a vizsgálatok a mesterséges édesítőszerek használatából eredő súlycsökkenésről számoltak be, de a csökkenés kisebb volt, mint a közvetlen összehasonlító vizsgálatokban és statisztikailag nem volt szignifikáns. A BMI-re gyakorolt kedvező hatás teljesen megszűnt. Figyelemre méltó, hogy e vizsgálatok némelyikében voltak olyan csoportok, ahol a résztvevők a cukros italokról vízre vagy semmire (placebóra) váltottak - és a víz vagy a placebók ugyanolyan hatékonyak, ha nem hatékonyabbak voltak a testsúlycsökkentésben. A WHO szakértői szerint ez arra utal, hogy egyes, a mesterséges édesítőszerekkel végzett kísérletek során tapasztalt súlycsökkenés valószínűleg csak a kalóriák csökkentésének köszönhető, nem pedig a mesterséges édesítőszerek eredendő tulajdonságának.

A mesterséges édesítőszerek használatának hatásait hosszabb távon vizsgálva a szakértők olyan vizsgálatokhoz fordultak, amelyek legalább két évtől több mint 30 évig követik az egészségi állapotot. Ezek a tanulmányok együttesen azt találták, hogy a mesterséges édesítőszerek nagyobb mértékű használata magasabb testtömegindexhez és az elhízás 76 százalékkal magasabb előfordulási gyakoriságához kapcsolódik. Ami a 2-es típusú cukorbetegséget illeti, az embereknél 23 százalékkal magasabb volt a kockázat, ha az édesítőszereket italokban fogyasztották, és 34 százalékkal magasabb volt a kockázat, ha a mesterséges édesítőszerek csomagolt változatát adták az ételekhez és italokhoz. Az édesítőszereket nagyobb arányban használó embereknél 32 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is, beleértve a stroke-ot (19 százalékkal magasabb kockázat) és a magas vérnyomást (13 százalékkal magasabb kockázat).

Végül a mesterséges édesítőszerek magasabb bevitele a bármilyen okból bekövetkező halálozás 10 százalékkal megnövekedett kockázatával és a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás 19 százalékkal megnövekedett kockázatával volt összefüggésben (de a rákos megbetegedésekből eredő halálozással kapcsolatban nem volt megnövekedett kockázat).


Az összes megállapítás alapján a szakértők az édesítőszerek használatát ellenzik. "A bizonyítékok hiánya arra vonatkozóan, hogy a mesterséges édesítőszerek használata hosszú távon előnyös a testsúlyra vagy a testzsír más mérőszámaira nézve, valamint a nem fertőző betegségek és a halálozás megnövekedett kockázata formájában jelentkező lehetséges hosszú távú nemkívánatos hatások felülmúlják a tanulmányokban megfigyelt, a testsúly és a BMI kis mértékű csökkenéséből eredő esetleges rövid távú egészségügyi hatásokat" - állapította meg a WHO.

Ez azonban nem az utolsó szó a mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban. Mint a szakértők megjegyezték, a randomizált, kontrollált vizsgálatok rövidek és nehezen összehasonlíthatóak voltak, a hosszú távú tanulmányok pedig tartalmazhattak torzításokat. Összességében a szakértők az ajánlásuk bizonyosságát alacsonynak találták, ami miatt az ajánlásukat "feltételesnek" jelölték meg. Ez azt üzeni a politikai döntéshozóknak, hogy az ajánlások elfogadása előtt saját maguknak kell alaposan megvizsgálniuk a kérdést.

Az egyik legfontosabb bizonytalansági pont az, hogy van-e "fordított ok-okozati összefüggés" a káros hosszú távú egészségügyi hatásokban. Vagyis azok az emberek, akik nagyobb valószínűséggel használnak mesterséges édesítőszereket, már eleve fokozottan veszélyeztetettek-e az olyan betegségek kialakulására, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek. Így talán nem a mesterséges édesítőszerek használata okozta a megnövekedett kockázatot, hanem a megnövekedett kockázat vezetett a mesterséges édesítőszerek használatához.

Érdemes kiemelni, hogy többféle mesterséges édesítőszer van, mindegyiknek saját szerkezete, édességi szintje és feldolgozása módszere van. A felülvizsgálathoz a rendelkezésre álló korlátozott adatok miatt a WHO útmutatása a megállapításokat egyetlen osztályként vette figyelembe, de a kutatók megjegyzik, hogy az egyes édesítőszerek egyedi tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Emellett a különböző édesítőszerek eltérő hatást gyakorolhatnak a különböző emberekre nemtől, etnikai hovatartozástól, egészségi állapottól és egyéb tényezőktől függően. A szakembereknek több adatra lesz szükségük ahhoz, hogy értékelni tudják az egyes édesítőszerek kockázatait és előnyeit a különböző populációkban.

A mesterséges édesítőszerek egészségkárosító hatásainak lehetséges mechanizmusai is további kutatásra szorulnak. A kérdéssel kapcsolatban azonban rengeteg spekuláció született, ahogyan azt a WHO szakértői iránymutatásukban összefoglalták: röviden, a lehetséges mechanizmusok közé tartoznak az ízérzékelésre (pl. az édes íz preferenciája, az édes ízérzékenység küszöbértékei), az étkezési viselkedésre (pl. éhség, étvágy) és más idegi válaszokra (pl. az édes ízre adott válasz, memória és jutalom útvonalak az agyban); az édes íz szájüregben történő érzékelését az emésztőrendszerbe történő későbbi energiaszállítással kapcsolatos elvárásokkal összekötő útvonalak; metabolikus hormonok és más biológiai molekulák felszabadulása; valamint a vékony- és vastagbélben megtelepedő baktériumok (azaz a bél mikrobióta) változásai. A javasolt mechanizmusok nem zárják ki egymást, és végső soron eltérhetnek az egyes mesterséges édesítőszerek között.

Egyelőre a WHO és máshol dolgozó szakértők azt javasolják, hogy a mesterséges édesítőszerekre való áttérés helyett más módokat kell találni a cukorcsökkentésre, például gyümölcsök fogyasztását és egyszerűen az összességében véve kevésbé édes étrendhez való alkalmazkodást. Arra is figyelmeztetik a fogyasztókat, hogy továbbra is legyenek éberek, hogy megértsék, mi van az élelmiszerekben, és ellenőrizzék az összetevők listáját, hogy az élelmiszerek és italok tartalmaznak-e mesterséges édesítőszereket, még akkor is, ha azok nem szerepelnek nyíltan a címkén.