2023. június 20. 09:41, Kedd
Európát az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti a globális akkumulátor-ipari központtá válásért folytatott versenyt, mivel a nyersanyagokhoz való hozzáférés továbbra is komoly akadály - áll az Európai Számvevőszék (ECA) most közzétett
jelentésében. Jelenleg Kína felel a globális akkumulátorgyártási kapacitás 76%-ért.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió nem tudja teljesíteni az éghajlatvédelmi célokat, mivel ezek az erőfeszítések nagymértékben függenek a kobaltól a nikkelen át a lítiumig terjedő fémek koktéljából álló akkumulátorokkal működő elektromos járművek elterjedésétől. Az Európai Számvevőszék - az EU független külső könyvvizsgálója - szerint 2021-ben a régióban nyilvántartásba vett új autók közül majdnem minden ötödik elektromos meghajtású volt. A kereslet meredeken nő, 2030-ig várhatóan mintegy 30 millió nulla károsanyag-kibocsátású jármű kerül az európai utakra, és 2035-re betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Az EU stratégiája azonban nem vette figyelembe, hogy a kontinens képes-e kielégíteni ezt a meredeken növekvő akkumulátor-keresletet.
"Az EU arra törekszik, hogy gazdasági szuverenitásának biztosítása érdekében vezető akkumulátor-gyártóvá váljon, de erre nem jók az esélyei" - mondta Annemie Turtelboom, a Számvevőszék vezetője. "Fennáll annak a kockázata, hogy az EU vagy nem teljesíti a 2035-re kitűzött kibocsátási célokat, vagy pedig importált akkumulátorok révén éri el azt el." Ez viszont Turtelbloom szerint drágíthatja az Európában gyártott elektromos járműveket, mivel az autógyártók a harmadik országok által felszámított költségeknek vannak kitéve. "A jelentésben arra figyelmeztetünk, hogy az elektromos autók megfizethetetlenné válhatnak az európai polgárok számára, mivel nem az EU kezében van az árak meghatározása" - mondta.
Az EU nyersanyagellátása erősen koncentrálódik néhány országban, és ez a geopolitikai kockázat hiányt okozhat. Öt kulcsfontosságú alapanyag esetében az EU importfüggősége átlagosan 78%-os - közölte az Európai Számvevőszék. "Az EU nem kerülhet ugyanabba a függő helyzetbe az akkumulátoroknál, mint az Oroszországból származó földgáz esetében" - mondta Turtelboom. A jelentés szerint a nyers lítium 87%-a Ausztráliából, a mangán 80%-a Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68%-a a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a nyers természetes grafit 40%-a pedig Kínából származik. Az európai kitermelés beindítása nagyon sokáig tart. Portugáliában van a kontinens legnagyobb lítiumkészlete, de a bányászat csak valamikor 2026-ban kezdődik majd meg. Finomított lítium tekintetében az EU teljes mértékben behozatalra szorul, az elmúlt két évben a lítium ára 870%-kal, a nikkelé pedig több mint 70%-kal emelkedett.
Az EU részben a kritikus nyersanyagok hiányának kezelésére szigorú újrafeldolgozási célokat határozott meg az akkumulátorokra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az importált nyersanyagokat az európai ellátási láncban tartsa. A jogszabály értelmében az új akkumulátoroknak meghatározott százalékban újrahasznosított anyagokat kell tartalmazniuk: 16% kobaltot, 85% ólmot, 6% lítiumot és 6% nikkelt. Az elektromos járművek akkumulátorai esetében a gyűjtési arányt 100%-ban határozták meg. A döntéshozók azt remélik, hogy az új szabályok csökkentik az importált új nyersanyagok iránti igényt.
De ez az újrahasznosítási stratégia csak évtizedek múlva lesz képes csökkenteni a harmadik országoktól való függőséget, vagyis jóval a nulla kibocsátású járművekre való átállás 2035-ös határideje után lesz hatékony. "Ez nem egy csodafegyver. Az újrahasznosítás megkezdéséhez elegendő újrahasznosítható anyagra van szükség" - mondta Turtelbloom. Az Európai Számvevőszék szerint az EU költséghatékonyság terén sem áll jól, ami részben a magas energiaáraknak köszönhető, és az állami támogatásokon is érdemes lenne dolgozni, mert azok koordinálatlanok, ami átfedésekhez vezet.
Informatika és tudomány