Az EU védené a szélenergia-ipart, Magyarország egyedüliként kimaradt belőle

Magyarország kivételével az összes uniós ország aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelynek célja az európai ágazat védelme a kínai gyártóktól. "A mai nap nagy nap az európai szélenergiaipar számára" - mondta Giles Dickson, a chartát kezdeményező WindEurope lobbicsoport vezérigazgatója. "26 ország vállalta, hogy végrehajtja az EU szélenergia-csomagjában meghatározott intézkedéseket" - közölte a nyilatkozat aláírását követően.

Az európai szélturbinagyártók nincsenek túl jó helyzetben. A Siemens Energy az év elején majdnem csődbe ment, és más nagy szereplők is veszteségesek. A kínai gyártók ezzel szemben évről-évre erősödnek, és úgy tűnik, hogy uralni fogják a globális piacot. És bár még egyetlen kínai szélturbinát sem telepítettek az európai kontinensen, az EU-tagállamokban protekcionista ösztönöket ébreszt az attól való félelem, hogy ez nemsokára megtörténik. "Bár a szélenergia-ágazat történelmileg az EU sikersztorija, az ágazatnak számos kihívással kell szembenéznie" - olvasható a chartában. "Az egész európai szélenergia-ökoszisztémának össze kell fognia, hogy ezeket a kihívásokat kezelni tudja" - teszi hozzá a charta. A kétoldalas dokumentum az Európai Bizottság által októberben előterjesztett szélenergia-csomagra utal.

A 26 aláíró fél kötelezettséget vállalt arra, hogy "elegendő, szilárd és kiszámítható módozatot biztosít a szélenergia kapacitások kiépítéséhez legalább a 2024-2026 közötti időszakra" - olvasható a nyilatkozatban. Ezen túlmenően a cél az, hogy a szélenergia-kapacitásokra vonatkozó nemzeti árverési rendszerek megváltoztatásával "előmozdítsák a magas környezetvédelmi, innovációs, kiberbiztonsági és munkaügyi normáknak megfelelő, kiváló minőségű szélturbinák gyártását".

Hagyományosan a szélenergia-fejlesztők pályáznak az áramszolgáltatási szerződésekre, és az általuk kínált villamos energia árával versenyeznek. Általában a legolcsóbb ajánlat nyer, így ezek az árverések egyre inkább a Kínában gyártott turbinákat beszerző fejlesztőknek kedveznek, ami miatt a szélerőműipar kitartóan lobbizik a rendszer megváltoztatása érdekében. A charta szerint az EU mostantól a "jól megtervezett, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes, nem áralapú előminősítési vagy odaítélési kritériumokat" választja, amelyek az európai ajánlattevőknek kedveznek. Ezek a "fenntarthatóságot és ellenálló képességet, a kiberbiztonságot, az üzleti magatartást és a teljesítési képességet" célozzák. A polgárok részvételét is figyelembe lehetne venni" - teszi hozzá a dokumentum.

Különösen a kiberbiztonsági követelmények akadályozhatják meg a kínai gyártókat abban, hogy uniós pályázatokat nyerjenek, mivel a szélturbinák gyakran kapcsolódnak az internethez, több száz érzékelővel és kamerával vannak felszerelve, amelyek sűrűn mérik a körülöttük lévő levegő mozgását és a szélsebességet. Ez tükrözi a távközlési ágazatban elfogadott intézkedéseket, ahol a kínai Huawei céget jelenleg kizárják az európai hálózatok kiépítésére irányuló pályázatokból. Hasonló logika vonatkozhat most az energiainfrastruktúra kínai gyártóira is. Az európai gyártók külön-külön is megtiltották a kínai versenytársaknak, hogy tagjai legyenek fő lobbiszervezetüknek, a WindEurope-nak. "A tagoknak jelentős, szélenergiával kapcsolatos tevékenységgel kell rendelkezniük, amelynek székhelye Európában van" - olvasható a szövetség 2023 elején frissített alapértékeiben.


Az európai szélkerék gyártók árban nem tudnak versenyezni az államilag támogatott kínai szereplőkkel
Az európai iparág védelmét szolgáló további eszközök is szerepelnek az alapszabályban. Az országok kötelezettséget vállalnak arra, hogy "aktívan nyomon követik és indokolt esetben intézkedéseket mérlegelnek a szélhez kapcsolódó termékek nemzetközi piacán tapasztalható esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére". Az Európai Bizottság kereskedelmi tisztviselői már most is bizonyos fokú gyanakvással szemlélik a külföldi országok támogatási gyakorlatát.

Az aláírók a hazai gyártást szeretnék fellendíteni: a charta kötelezi az aláírókat, hogy "növeljék a szélerőművek gyártási kapacitását az EU-ban, hogy kielégítsék a szélerőműprojektek iránti várhatóan megnövekedett keresletet, miközben szükség szerint vállalják a meglévő foglalkoztatási és ipari kapacitások megerősítését". "Az EU energiaügyi miniszterei és a szélenergia-ipar nagyon fontos jelzést küldtek ma: A gyártási kapacitásoknak meg kell felelniük ambiciózus céljainknak" - mondta Sven Giegold, Németország magas rangú állami tisztviselője, aki országa nevében aláírta a nyilatkozatot.

Magyarország kimaradása nem meglepő abban a tekintetben, hogy az országban évtizede be van tiltva új szélkerekek létesítése - egyszerűen azért, mert Orbán Viktor szerint tájidegen a látványuk. A betiltás trükkösen van megfogalmazva, létesítésük csak a településektől 12 km távolságban engedélyezett. Magyarországon azonban gyakorlatilag nincs olyan telek, amelynek 12 km-es sugarában ne lenne egy település. Az EU szerint tarthatatlan ez az állapot, és az orosz gázról való mihamarabbi leválást is segítené, ha a hazai energiamixben megjelenne ez a megújuló energiaforrás is. Az EU nyomására a Fidesz-kormány tavasszal ígéretet tett a szélerőművek szabályozásának megváltoztatására, de ez azóta sem történt meg. Az előkészületben lévő jogszabály szerint a beépített területektől 700 méteres távolságban lesz lehetséges a telepítés, természetesen szakági engedélyeztetési eljárások után. Valamikor, majd.