Zene és szöveg - Retrókomédia a Milli Vanilli szellemében

Zene és szöveg - Retrókomédia a Milli Vanilli szellemében

2007. március 19. 11:38, Hétfő
Hugh Grant és Drew Barrymore egy retró, a 80-as évek zenéjére építő romantikus komédiában? Ciki, feszülős fellépő ruhák, übergáz frizurák? Több nem is kell.

A retró mindig is jó biznisz volt. Ha már Drew Barrymore éppen kéznél van, akkor nem lehet kihagyni az Adam Sandlerrel készített filmjét, a Nászok ászát, ami gyakorlatilag a szupersztárok közé röpítette Sandlert - Barrymore viszont maradt az, aki addig is volt. Összepárosították random sztárokkal (Ben Stiller, Jimmy Fallon, Michael Vartan) - némelyik kollaborációból jól jött ki, de olykor bizony elég szörnyű lett a celluloid végeredmény.

Most egy producer azt találta ki, hogy legyen Hugh Grant a partnere és a téma pedig a romantika, s lévén a műfaj komédia, ezért a film menete le is zongorázható, a vége is feltérképezhető. Adott egy, a 80-as évek egyik legmenőbb bandájában, a PoP-ban sztárrá vált énekes, akinek a 21. században már csak alig csurran-cseppen valami, olykor haknizni jár öregek otthonába és szüreti fesztiválokra. Mellette adott egy nagyon szeleburdi, esetlen leányzó, aki barátnője betegsége folytán az előbb említett sztár növényeit kell hogy locsolja.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Frappáns, ugyebár? Sőt, mi több, a sors úgy hozza, hogy valamiért az egyik legmenőbb tinisztár duettet akar énekelni a Hugh Grant játszotta Alex Fletcherrel, akinek az a feladata, hogy pár nap alatt összehozzon egy igazi slágert a hölgynek. Zenével és szöveggel. És mivel ex-sztárunknak szövegírásban nem annyira kifinomult az eszköztára, mint komponálásban, ezért a legvalószínűtelenebb helyről kap segítséget. (Azt már nem áruljuk el honnan.)

Igazából minden adott a sikerhez. Két menő filmszínész, romantika és a meglehetősen hálás téma, hiszen a 80-as évek zenéjét mindig is könnyű és népszerű volt cikizni. Ennek szellemében a film azonnal a topon kezd, a feliratok és a főcím alatt a '80-as évekbeli Hugh Grant a lehető leggázosabb diszkóklipben illegeti magát, miközben lelkesen tátikázik. Igazi kincs és már sírnánk is vissza a kort, miközben azért rimánkodunk, hogy az egész film játszódjon inkább abban az időszakban.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

De nem. Ugrunk a jelenbe és hirtelen minden történés átvonul a legalpáribb közhelyek szintjére. Két főszereplő, egy robotikus tinisztár, pár sidekick, akiknek szállítaniuk kell a poénokat - ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Természetesen a szokásos konfliktusokról sem szabad elfeledkezni, melyeknek a két szerelmes egymásra találásának hátráltatása a feladata. Egyszerűen minden ötlet és jópofaság, ami a nyitó 3-4 percben jelen volt a filmben, huss, eltűnik, odavész.

Ennek ellenére a két főszereplő olykor iszonyatosan túljátszott, már-már ripacskodó alakítása gyógyír lehetne a néző panaszára, hiszen nagyon nagy Grant- vagy Barrymore-ellendrukkernek kellene lennünk ha nem ismernénk el, hogy nagyon aranyosan csetlenek-botlanak. Kellőképpenn bohókásra veszik a stílust, s ezzel minden komolyságot kiölnek a filmből, s így kettejük konfliktusa is totálisan zárójelbe kerül. És ha már színészek, akkor szólni kell Haley Bennettről is, aki a tini-szupersztárt alakítja. Az ember nem tudja, hogy most szenzációs színésznő (erre tippelnék) vagy teljesen tehetségtelen, hiszen olyannyira robotikusan adja elő magát és ingerel minden reakciója vigyorgásra, hogy az csakis rendezői instrukció lehetett.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A Zene és szöveg olyan romantikus komédia, ami limonádénak sem nevezhető, annyira semmilyen - egyszerűen készítés közben valami nagyon félresiklott. Szó se róla, mint említettem, olykor nagyon aranyosak a főszereplők, de mintha egymással nem találnák a közös hangot. Igazából csak a kezdő és a záró négy perc teszi nézhetővé a filmet, de aki irtózik a sok szándékosan használt nyálas zenétől, a szereplők által énekelt giccses (és ironikus) duettektől és a totálisan kiszámítható történettől, valamint az erőltetett és állandóan sulykolt "zene-szöveg" egyenlő "szerelem-szex" hasonlattól, az messze kerülje el a mozit. Barátnővel és megfelelő hangulatban viszont még akár másfél óra mosolygást is az arcunkra csalhat.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk
ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz
Zene és szöveg (Music and Lyrics)
feliratos amerikai romantikus vígjáték, 96 perc, 2007

Rendező: Marc Lawrence
Forgatókönyvíró: Marc Lawrence
Operatőr: Xavier Pérez Grobet
Zene: Adam Schlesinger

Szereplők:
Drew Barrymore (Sophie Fisher)
Hugh Grant (Alex Fletcher)
Jason Antoon (Greg Antonsky)
Brad Garrett (Chris Riley)
Kenzi Grelle (Party Goer)
Campbell Scott (Sloan Cates)
Kristen Johnston (Rhonda Fisher)


Listázás a fórumban 
Adatvédelmi beállítások