Tesztüzemmódban működnek az űrállomás számítógépei

Tesztüzemmódban működik a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensének péntek éjjel újraindított négy számítógépe, a maradék kettőt szombaton próbálják meg újraindítani az orosz űrhajósok - közölték az orosz repülésirányítási központban.

Orosz közlések szerint az elektromosenergia-hálózatban bekövetkezett feszültségingadozás következtében mondták fel a szolgálatot az orosz szegmens német gyártmányú számítógépei szerdán éjjel.

Az Enyergija orosz űrkutatási és rakétaépítő konszern névtelenül nyilatkozó szakértője az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy a határértéket ötszörösen meghaladó feszültséget nem bírták ki a komputerek tápegységei. Hozzátette, hogy a túlterhelés az új amerikai napelemek felszerelése közben keletkezett, és ez a jelenség már tavaly szeptemberben, a napelemek első elemeinek rögzítése közben is előfordult. Akkor 2,5-szeres túlterhelés érte az elektromos hálózatot, de a számítógépek ezt még átvészelték.

A munkálatok elhúzódása miatt felborult Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov orosz űrhajósok napirendje, ők közép-európai idő szerint szombaton 14 óráig pihennek, majd egész este és éjjel is dolgozni fognak. A Ria Novosztyi hírügynökség orosz űripari forrásból úgy értesült, hogy amennyiben a számítógépeknek a hardverje hibásodott meg, akkor meg kell várni a Progressz M-61-es teherűrhajót, amely új számítógépeket szállít az űrállomásra. Amennyiben rendszerhiba idézte elő a számítógépek leállását, akkor meg lehet próbálni más módon a komputerek kijavítását.

Nyikolaj Szevasztyjanov, az Enyergija igazgatója szombat délelőtt úgy nyilatkozott, hogy az űrhajósok által üzemképessé tett számítógépek nem az előírásoknak megfelelően működnek, ezért mielőbb új komputereket kell az űrállomásra szállítani. Megerősítette, hogy a Progressz startját augusztus 6-ról előrehozhatják július 23-ra.

Az orosz Zvezda modul "agyát" képező számítógépes rendszert az Európai Űrügynökség (ESA)biztosította, s a Nemzetközi Űrállomásnak ez az első európai hardverje. A rendszer kidolgozását és szállítását az ESA a német Daimler-Chrysler konszern vezette ipari konzorciumra bízta.