Orosz állami hacke­rekre panaszkodik Nyugat-Európa

Nagy-Britannia majd Hollandia után már Németország is kibertámadásokkal vádolja az orosz vezetést.

Kiutasítottak négy orosz hírszerzőt Hollandiából még áprilisban, miután megpróbáltak betörni a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) informatikai rendszerébe - jelentette be a holland védelmi miniszter. Ank Bijleveld arról számolt be, hogy a négy gyanúsított április 10-én érkezett Hollandiába. Három nappal később fogták el őket egy szállodában az OPCW központja mellett, és különböző, hálózatok meghackelésére használható felszereléseket találtak náluk, amelyek közül többet megpróbálták megsemmisíteni, miután tetten érték őket. A hírszerzőknek nem sikerült betörniük a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet rendszerébe.


A holland védelmi miniszter, Ank Bijleveld és a titkosszolgálat vezetője, Onno Eichelsheim tábornok közösen ismertette a tényeket
Az OPCW szakemberei ekkoriban dolgoztak a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök elleni angliai gyilkossági kísérletben használt idegméreg azonosításán, illetve a szíriai Dúma városban végrehajtott vegyi támadás vizsgálatán. A kémek a 2014 nyarán Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyében folyó nemzetközi vizsgálatról is megpróbáltak értesülésekhez jutni, valamint a gyanú szerint a svájci Spiez városába terveztek utazni, ugyanis az OPCW egy ottani laboratóriumban elemezte a Szíriában begyűjtött klórgáz-mintákat - közölte Bijleveld. "Ehelyett fel lettek rakva egy moszkvai gépre" - tette hozzá.


Elmondta azt is, hogy a holland szervek műveletében megszerzett információk alapján az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma vádat emel feltételezett orosz kémek ellen. A tárcavezető végezetül felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a nyugati demokráciák "aláásását" célzó kibertevékenységével. A sajtóértekezleten Onno Eichelsheim holland vezérőrnagy is részt vett, aki figyelmeztetett, hogy nem szabad naivnak lenni és viszonylag biztonságosnak tekinteni Hollandiát ebből a szempontból, az orosz katonai hírszerzés ugyanis rendkívül aktív a számos nemzetközi szervezetnek otthon adó országban. A holland katonai titkosszolgálat ezzel párhuzamosan közzétette az áprilisban kiutasított négy orosz kém nevét és fényképét.



Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös közleményt adott ki, és abban súlyos aggodalmát fejezte ki az orosz katonai hírszerzésnek (GU) az "OPCW integritása aláásását" célzó kísérlete miatt. Elítélték az agresszív cselekedetet, amely szerintük arról tanúskodik, hogy Moszkva semmibe veszi a szervezet célját, a vegyi fegyverek teljes felszámolását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta: "Oroszországnak fel kell hagynia meggondolatlan viselkedésével, ide értve az erő alkalmazását a szomszédai ellen, a választásokba való beavatkozási kísérleteket és a széleskörű dezinformációs kampányt". A katonai szövetség vezetője támogatásáról biztosította Hollandiát, s arról tájékoztatott, hogy a NATO folytatja a védelem megerősítését a hibrid fenyegetésekkel szemben.

A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) jelentése szerint a GU felelős az elmúlt évek legsúlyosabb kibertámadásaiért, a BadRabbit zsarolóvírusos támadásért, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség elleni hackerakcióért, az amerikai Demokrata Párt elleni támadásért és egy brit tévécsatorna e-mailjeinek ellopásáért is. Peter Wilson, Nagy-Britannia hollandiai nagykövete részletek nélkül közölte: Oroszország márciusban a brit külügyminisztérium informatikai rendszerét is megpróbálta feltörni.


A hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet központjánál parkoltak le az orosz turisták, a csomagtartóban a vezetéknélküli hálózatba betörést lehetővé tévő felszereléssel
Steffen Seibert német kormányszóvivő nyilatkozata szerint csaknem teljesen biztos, hogy Moszkva megbízásából indultak a hazája ellen az utóbbi években intézett informatikai támadások. A szövetségi kormány információi alapján "a bizonyossággal határos valószínűséggel" az orosz katonai hírszerzés (GU) áll az ATP28 elnevezésű orosz hackercsoport német célpontok ellen kivitelezett műveletei mögött. Ez a helyzetértékelés "nagyon jó" forrásokon és adatokon alapul - tette hozzá a szóvivő. Kiemelte, hogy a német kormány teljes mértékben hitelesnek tartja a brit és a holland hatóságok megállapításait a GU tevékenységéről.

A német kormány a lehető legélesebben elítéli a nemzetközi szervezetek és Németország szövetségesei ellen intézett kibertámadásokat, és felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az ilyen cselekményekkel - mondta Steffen Seibert. Korábbi német hivatalos közlések szerint az ATP28 lehet a felelős a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszere ellen 2015-ben intézett támadásért, és a szövetségi államigazgatás különlegesen védett rendszere, az úgynevezett Berlin-Bonn kormányzati gerinchálózat (IVBB) ellen végzett műveletért, amelyet tavaly év végén észleltek. A nyilvános távközlési hálózatoktól elválasztva működő IVBB fő felhasználói a szövetségi kormány szervei, a kancelláriától a minisztériumokon át a nemzetbiztonsági szolgálatokig. A támadók kártékony szoftvert helyeztek el a rendszerben, és adatokat is szereztek. Céljuk a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium lehetett.

Theresa May brit és Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, hogy fény derült a GU "elfogadhatatlan kibertevékenységére", az orosz hírszerző szolgálat világszerte célkeresztjébe vett különböző intézményeket, köztük a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezetet (OPCW). Hangsúlyozták, hogy a moszkvai vezetés irányítása alatt működő szolgálat figyelmen kívül hagyja a globális értékeket és azokat a szabályokat, amelyek mindenki számára biztonságot teremtenek.


A vádak szerint az orosz akciók a doppingellenes szervezetekkel, Szergej Szkripal angliai megmérgezésével, a szír vegyifegyver támadásokkal, illetve az Ukrajna felett lelőtt maláj gépet érintő vizsgálatokkal kapcsolatosak
Moszkva tagadta a brit és holland állításokat. Az orosz külügyminisztérium szerint megrendezett propagandaakcióról van szó, állásfoglalásukban azt hangsúlyozták, hogy a Hollandiában kibontakozott, állítólagos kibertámadásokról szóló, célirányos sajtókiszivárogtatásokkal kísért oroszellenes kémmánia-kampány súlyos kárt okoz a kétoldalú viszonynak. A dokumentumot megfogalmazó diplomaták szerint a Moszkvával szemben megfogalmazott vádak célja annak a politikai háttérnek a megteremtése, amely ahhoz szükséges, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezeten (OPCW) keresztülverjék azt a mechanizmust, amely meg fogja állapítani a vegyi fegyverek bevetésének felelőseit.

A dokumentum rámutatott, hogy az OPCW kedden kezd tanácskozást arról, hogy a technikai titkárság keretein belül, a nemzetközi jog normáival szemben és az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait megsértve felelős-megállapítási rendszert hozzanak létre, egyes nyugati országok törekvésének megfelelően. Azok a kísérletek, amelyek az állítólagos orosz kibertámadásokat összefüggésbe akarják hozni az Ukrajna felett 2014-ben megsemmisült Boeing 777-es utasszállítóval, az orosz állásfoglalás szerint arról árulkodnak, hogy Hollandia nem tud mit válaszolni azokra az adatokra, amelyeket orosz védelmi minisztérium a gépet elpusztító rakéta hovatartozásáról közölt.

A maláj légitársaság MH17-es járata katasztrófájának ügyében folytatott nemzetközi vizsgálat előzetes eredményei Moszkvát tették felelőssé a katasztrófáért. Az orosz védelmi tárca ezt megalapozatlan állításnak nevezte, és szovjet gyártási, valamint lajstromadatokra hivatkozva azt állította, hogy a gépet ukrán fegyveres erők tulajdonában lévő rakétával lőtték le.